1906. 05. 19. Újpest — 1986. 11. 20. Budapest
Anyja neve: Spirter Katalin
Apja neve: Hochwarter János
Végzettségek:
Eredeti foglalkozás/végzettség: vasesztergályos
6 elemi (1918)
Tanonciskola (1923)
3 hónapos pártiskola (1949)
Beosztások:
Budapesti Politikai Rendészeti Osztály, Pestszentlőrinc: csoportvezető (1945)
Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya: nyomozó (1945)
Budapesti Igazoló Bizottság: nyomozó (1946)
Sváb kitelepítés VII. oszlop: csoportvezető (1946)
Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányság, Igazgatásrendészeti Osztály: nyomozó (1947)
Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányság Mátyásföldi Rendőrkapitányság: csoportvezető (1947)
Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányság Üzemi Lopások Csoportja: csoportvezető (1949)
Országos Rendőr-főkapitányság IV. Kerületi Főkapitánysága Személyzeti Osztály, Szombathely: osztályvezető (1950)
Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányság Életbiztonsági Alosztály: alosztályvezető (1952)
Leszerelt (1952)
Budapesti Rendőr-főkapitányság XIX. Kerületi Kapitánysága: kapitányságvezető (1956)
Nyugállományba helyezve (1961)
Karrier: Önéletrajza szerint 1945-ben a kommunista párt utasítására lépett be nyomozóként a pestszentlőrinci politikai nyomozó részlegre, majd 1946 januárjában áthelyezték a helyi igazolóbizottsághoz. Nem sokkal később csoportvezetőként részt vett a sváb kitelepítésben, majd az Andrássy út 60-ba került, a bűnügyi osztályra, ahol a bizalmi csoportot vezette. 1947-től a mátyásföldi kapitányság párttitkára, 1948-tól a szombathelyi IV. kerületi főkapitányság „káderese” volt. Ezután ismét a budapesti központba került, ahol alosztályvezetőként teljesített szolgálatot, de 1952-ben kérte a leszerelését. A forradalom kitöréséig a Ganz Villamossági Gyárban dolgozott. 1956. október 23-tól – saját elmondása szerint – a lakásán bujkált egészen november 9-ig, majd jelentkezett a rendőrségen, és a XIX. kerületi kapitányság vezetésére kapott megbízást. 1961-ben nyugdíjazták. 1960-ban készített minősítése szerint: „Hochwarter elvtárs beosztásához szükséges politikai és szakmai iskolát nem végzett. Ennek ellenére szorgalmasan igyekszik a kapitányság előtt álló feladatokat tőle telhetően elvégezni. […] A kerületi ügyészséggel az utóbbi időben sikerült a kapcsolatot megjavítani, amely korábban igen kiélezett volt, és a két szerv közötti helytelen viszonyt központilag kellett megszüntetni.”
Kitüntetések:
48-as Díszérem (1948)
Közbiztonsági Érem (bronz fokozat) (1951)
Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem
Magyar Partizán Emlékérem
Szolgálati Érdemérem (10 éves) (1960)
Kiváló Szolgálatért Érdemérem (15 éves) (1960)
Források: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2.8.1. 2089