1921. 11. 15. Abádszalók — 1998. 05. 01. Debrecen
Anyja neve: Szatmári Julianna
Apja neve: Szokolai Géza
Végzettségek:
Eredeti foglalkozás/végzettség: péksegéd
1 éves Dzerzsinszkij tiszti iskola (1954)
Állam- és Jogtudományi Egyetem (1959)
Rendfokozatok:
alhadnagy (1946)
hadnagy (1948)
áv. főhadnagy (1953)
áv. százados (1954)
r. őrnagy (1958)
Beosztások:
Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztály, Balassagyarmat (1946)
Államvédelmi Osztály VIII (Vizsgálati) Alosztály (1947)
Államvédelmi Hatóság VI. (Jogi és Börtönügyi) Főosztály (1950)
Dzerzsinszkij Tiszti Iskola: tanár (1954)
BM II/8-g (Börtönelhárító) Alosztály: fővizsgáló (1957)
BM II/8-g (Börtönelhárító) Alosztály: alosztályvezető-helyettes (1959)
BM II/6. (Ipariszabotázs-elhárító) Osztály A (Alapanyag-ipari) Alosztály: csoportvezető (1959)
Elbocsátva (1962)
Karrier: 1946-ban vették fel a politikai rendőrség állományába. Balassagyarmatra, a Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztályára került, majd az ÁVH megalakulása után az Andrássy út 60-ban teljesített szolgálatot. A forradalom idején a BM József Attila úti épületében tartózkodott. A szovjet csapatok bevonulása után belépett az I. Forradalmi Karhatalmi Ezred állományába, és fegyveresen részt vett a forradalom leverésében. A megtorlás során a Pazsiczky Sándor vezette különleges ügyeket vizsgáló csoport tagja lett, amely a fegyveres erőknél szolgálatot teljesítő, de a forradalom leverését követően letartóztatásba helyezett katonák és rendőrök ügyét vizsgálta ki. Ezután a Börtönelhárító Vizsgálati Alosztályon kezdett el dolgozni, majd az Ipariszabotázs-elhárító részleghez került. 1962-ben innen bocsátották el, és került polgári munkakörbe. 1959-ben készített jellemzése szerint: „Szokolai elvtárs igen helyesen alkalmazta sokéves vizsgálati tapasztalatait és a jogi egyetemen nyert tudását. […] Szakmai munkája során igen helyesen alkalmazza a párt- és a kormány irányvonalát. Vizsgálói munkája során nem elégedett meg a bűncselekmények puszta bizonyításával, hanem minden esetben arra törekedett, hogy az előzetes letartóztatottakat politikailag is leleplezze.”
Kitüntetések:
Magyar Népköztársaság Érdemérem ezüst fokozata (1952)
Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem (1957)
Kiváló Szolgálatért Érdemérem (1945, 1959, 1961)
Szolgálati Érdemérem (1959)
Források: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2.8.1. 5494