1930. 02. 16. Orosháza
Anyja neve: Szikor Margit
Apja neve: Szverle Péter
Végzettségek:
Eredeti foglalkozás/végzettség: tisztviselő
2 gimnázium
BM Idegen Nyelvi Főiskola (1,5 év) (1956)
Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (1963)
Rendfokozatok:
áv. alhadnagy (1951)
áv. törzsőrmester (1955)
r. főhadnagy (1961)
Beosztások:
Budapesti Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Főosztály Vizsgálati Alosztály: vizsgáló (1957)
BM II/8-b (Belsőreakció-elhárító Vizsgálati) Alosztály: vizsgáló (1958)
BM II/8-a (Kémelhárító Vizsgálati) Alosztály: vizsgáló (1960)
BM III/II-3-a Alosztály: operatív beosztott (1964)
Leszerelt (1965)
Karrier: 1951-től teljesített szolgálatot a Belügyminisztérium állományában, a Belső Karhatalomnál, majd 1955-ben elkezdte a BM Idegen Nyelvi Főiskoláját, de a forradalom kitörése megakadályozta, hogy befejezze tanulmányait. 1956. október 23. és 26. között a Dzerzsinszkij Tiszti Iskola, majd október 30-ig a Budapest XI. kerületi pártbizottság épületében tartózkodott. Ezután a lakására ment, s decembertől a BM Forradalmi Karhatalmi Ezred állományában teljesített szolgálatot. Fegyveresen részt vett a forradalom leverésében, majd 1957 februárjában átvezényelték a Vizsgálati Osztályra. Egy 1958-ban készített minősítésében így értékelték: „Az ügyek vizsgálatánál következetes, szívós a munkában. Magatartása az őrizetesekkel szemben osztályharcos. Kihallgatási módszerében még vannak hibák. Az egyes őrizetesek személyi tulajdonságait, gyenge vagy erős pontjait nem eléggé igyekszik megismerni. Így az őrizetesek kihallgatásánál részéről alkalmazott taktika, vizsgálói magatartás bizonyos fokig mechanikus.” Két évvel később készített jellemzése szerint: „A közelmúltig zömében ellenforradalmi ügyekben dolgozott. Ezen ügyek vizsgálatánál széles körű ismeretséget szerzett Budapest különböző területén tevékenykedő ellenforradalmi csoportokról. Igen eredményes munkát végzett több ügy feldolgozásában. Példaként lehet megemlíteni Baka Lajos és társai, valamint ehhez kapcsolódó Strausz Károly és társai ügy vizsgálatát. Ezen munkájáért jutalomban is részesült. A kihallgatás módszereiben is fejlődött, de esetenként szükségtelen merevség, bizonyos sablonosság még mindig tapasztalható a módszerek alkalmazásánál. Több esetben előfordult, hogy a gyanúsított kihallgatásáról, még az első kihallgatásról sem vett fel jegyzőkönyvet. Ezzel kapcsolatban az a szemlélete, csak akkor veszi fel a vallomást jegyzőkönyvbe, ha a feltett kérdésekre az őrizetes olyan vallomást tesz, amely beismerő. Ily módon végzett kihallgatás lényegileg törvénysértő. Az ezzel kapcsolatos bírálatot nemigen fogadta el. Ismeri Pártunk büntetőpolitikáját, azonban a végrehajtását nehezen fogadja el, problémázik ezzel kapcsolatban.” 1964-ben benyújtotta leszerelési kérelmét, a polgári életben könyvvizsgálóként kívánt elhelyezkedni.
Kitüntetések:
Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem (1957)
Források: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2.8.1. 5559