1912. 09. 15. Nagyvázsony — 1992. 09. 14. Budapest
Anyja neve: Nyári Karolin
Apja neve: Horváth István
Végzettségek:
6 elemi, Nagyvázsony – 1924
Asztalossegéd – 1929
MKP 3 hónapos pártiskola, Pécs – 1946
Rendfokozatok:
c. tizedes – 1937
r. ezredes – 1949.02.15.
Lefokozva – 1950.09.08.
áv. ezredes – [1956.07.16.]
r. vezérőrnagy – 1960.04.06.
Beosztások:
Nagyvázsony – napszámos – [1922]
Hilbert Ferenc asztalosmester, Budapest – asztalostanonc – ?–1929
Koch testvérek cége, Budapest – asztalossegéd – 1929–1930
Marx és Grossmann [Érckoporsó- és Ércárugyár], Budapest – asztalossegéd – 1930–1931.05.01.
Fischer ?, Budapest – n. a. – [1931 vége]–1932 tavasza
Kőedény-, Porcelán- és Kályhagyár Rt., Kispest – segédmunkás – 1932 tavasza–1933.12.
Hoppecke Akkumulátorgyár – segédmunkás, öntő – 1933.12.–1940
közben: M. kir. I. határőr alakulat, Budapest (tényleges katonai szolgálat) – n. a. – 1936–1937
Hoppecke Akkumulátorgyár – üzemi asztalos – 1940–1945.10.
MKP Budapest X. Kerületi Bizottsága – káderes – 1945–1946
MKP Budapest X. Kerületi Bizottsága – párttitkárhelyettes – 1946
MKP Budapest X. Kerületi Bizottsága – párttitkár – 1946–1948.05.
MKP Pécsi Bizottsága – párttitkár – 1948.05.–1948.06.12.
MDP Pécsi Bizottsága – párttitkár – 1948.06.12.–1949.02.01.
BM ÁVH A Ügyosztály II. alosztály – alosztályvezető-helyettes, majd alosztályvezető – 1949.02.15.–?
ÁVH IV. Főosztály – [a jugoszláv határszélen szolgálatot teljesítő határőrdandár parancsnoka] – 1950–1950.06.12.
Egyesült Izzó – párttitkár – 1954–1956
BM III. Főosztály – főosztályvezető – 1956.07.16.–1956.10.28.
BM ORFK II. Főosztály – főosztályvezető – 1957.02.16.–1957.05.
BM II. Főosztály – főosztályvezető – 1957.05.–1958.02.13.
Belügyminisztérium – a belügyminiszter személyügyi helyettese – 1958.02.13.–1960.04.06.
egyben: BM Személyzeti Főosztály – főosztályvezető – 1958.02.13.–1960.04.06.
Nyugállományba helyezve megromlott egészségi állapotára való tekintettel – 1960.04.06.
MSZMP KB Párt- és Tömegszervezeti Osztály – tagnyilvántartás-vezető – 1960.10.–?
Kitüntetések:
Munka Érdemrend V. fokozata – 1950
Munka Érdemrend arany fokozata – 1956, 1958, 1972
Magyar Partizán Emlékérem – 1957
Vörös Csillag Érdemrend – 1957
Munka Érdemrend V. fokozata – 1958
Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem – 1958
Szocialista Hazáért Érdemrend – 1967
Felszabadulási Jubileumi Emlékérem – 1970
Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozata – n. a.
Közbiztonsági Érem arany fokozata – 1986
Szocialista Magyarországért Érdemrend – 1987
Források: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2.8.1. 12922
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2.1. IV/19 54. 55., 59., 63.
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2.1. XI/4 152.
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 4.2. 58/1956.07.16. BM parancs
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2.8.1. 160/1957.02.16. FEM parancs
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 4.2. 45/1957.11.04. BM parancs
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 4.2. 6/1958.02.13. BM parancs
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 4.2. 007/1960.04.06. BM parancs
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 4.1. A-2126/49. 9–10.
Trójai faló a Belügyminisztériumban. Az ÁVH szervezete és vezérkara, 1953–1956. Szerkesztette Gyarmati György és Palasik Mária. Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2013. 253–254.
Megjegyzések: 1927-ben kapcsolódott be a szakszervezeti mozgalomba. 1929-től a KIMSZ, 1932-től az illegális KMP, 1942-tól az SZDP, 1945-től a MKP tagja volt. 1950. június 12-ig a Határőrség párttitkára volt. 1950-ben kizárták az MDP-ből. A Központi Ellenőrző Bizottság 1954. szeptember 8-i ülésén párttagsága jogaiba visszahelyezte.
1931-ben állam- és társadalmi rend erőszakos felforgatásának bűntette miatt 6 hónapi börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után egy ideig rendőri felügyelet alatt állt.
1949-ben a Rajk-ügy egyik vizsgálója volt.
1950. szeptember 8-án a Budapesti Katonai Törvényszék háborús és népellenes bűntett elkövetése miatt első fokon jogerősen 15 évi kényszermunkára, 10 évi hivatalvesztésre, teljes vagyonelkobzásra és lefokozásra ítélte. A Katonai Felsőbíróság ezt az ítéletet 1954. augusztus 18-án hatályon kívül helyezte, majd 1954. augusztus 26-án a vádlottat az ellene emelt háborús bűntett vádja alól bűncselekmény hiányában felmentette.
Az 1956-os forradalom alatt a Katonai Elhárító Főosztály vezetőjeként a BM Izabella utcai épületében tartózkodott, irányította az objektum védelmét és a forradalmárok elleni aktív harcot. 1956. október 28-án a főosztály személyi állományával együtt a HM vezérkari épületébe települt. Október 31-én a Forradalmi Katonai Tanács határozata alapján letartóztatták őket. A Katonai Ügyészség Fő utcai börtönébe kerültek, ahonnan csak november 4-én szabadultak.
1957. március 1-én kinevezték az Országos Operatív Bizottság tagjának. E bizottság feladata volt az 1957 tavaszán várhatóan bekövetkező „ellenforradalmi provokáció” minden formájának elfojtása, illetve megsemmisítése.
1957. május 12-én kinevezték annak a belügyminisztériumi bizottság tagjának, amelynek feladata a BM-ben előírt létszámcsökkentés koordinálása és operatív irányítása volt.
1958. március 13-án kinevezték a Belügyminisztérium Kollégiumának tagjává.