1908. 12. 08. Dobra (Szatmár)
Anyja neve: Kiss Julianna
Apja neve: Szöllősi György
Végzettségek:
Eredeti foglalkozás/végzettség: bányász
2 polgári (1931)
Bányamentő vizsga (1936)
Lövőmesteri vizsga (1943)
8 hónapos alapfokú rendőrtanosztály (1947)
8 hónapos őrsparancsnoki iskola (1948)
Centenáris tiszti vizsga (1949)
Jogi egyetem 3 évfolyama (1949)
2 hetes pártiskola (1950)
3 hónapos pártiskola (1951)
5 hónapos pártiskola (1954)
Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem (1955)
Rendfokozatok:
r. őrmester (1947)
rny. törzsőrmester (1948)
rny. alhadnagy (1949)
áv. hadnagy (1950)
áv. főhadnagy (1951)
áv. százados (1953)
áv. őrnagy (1955)
Beosztások:
Felsőgalla: vörösőr-parancsnok (1945)
Oroszlány-Bányatelep Rendőrőrs: őrsparancsnok helyettes (1945)
Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztály Székesfehérvári Külső Osztály: operatív beosztott (1948)
BM ÁVH Székesfehérvári Osztály ipari részleg: operatív beosztott (1949)
BM ÁVH Székesfehérvári Osztály XII. Alosztály: alosztályvezető (1951)
BM Fejér Megyei Főosztály Pártbizottság: titkár (1954)
BM Heves Megyei Főosztály Politikai Osztály: osztályvezető (1956)
Nyugállományba helyezve (1959)
Karrier: 1945 márciusától 1959. augusztus 12-ig teljesített szolgálatot a rendőrség, az ÁVO, az ÁVH, majd a BM állományában. Kezdetben közrendvédelmi feladatokat látott el, később a Komárom, Esztergom, Veszprém és Fejér megyei bányák szabotázs-elhárításának területén dolgozott. 1954 és 1956 között függetlenített párttitkár volt. Saját beszámolója szerint 1956. október 23-tól Székesfehérvárott, a BM Fejér Megyei Főosztályának épületében tartózkodott, és az október 24-i sortűznél is jelen volt (bár ennek az időpontját október 25-re teszi). A vérengzésnek elmondása szerint nyolc halott és tizenkét sebesült áldozata volt. Október 28-án társaival a forradalmi tanács felszólítására elhagyták az épületet, de utasították az operatív állományt, hogy folytassák a hálózati munkát, a jelentéseket pedig a szovjet elhárítás vezetőjének, Szmirnov ezredesnek akarták eljuttatni. Megkezdték a fontosabb iratok megsemmisítését is. Ezt követően Szöllősi megszervezte a családja védelmét, 28-án éjszaka azonban a szovjet elhárítás egyik tisztje személyesen jelent meg a lakásán, és családjával együtt a szovjet laktanyába szállította. Ekkortól kezdve a szovjet csapatokkal szoros együttműködésben részt vett a székesfehérvári forradalmi csoportok felszámolásában, a középületek visszafoglalásában, a felkelők letartóztatásában. Annak ellenére, hogy az ÁVH-t feloszlatták, a székesfehérváriak tovább dolgoztak. Szöllősi Sándort november 17-én felrendelték Budapestre, és 23-án megbízást kapott a Heves megyei politikai nyomozó osztály megszervezésére. Decemberben osztályvezetővé nevezték ki. 1959. augusztus 12-én helyezték nyugállományba.
Kitüntetések:
Felvidéki Emlékérem (1938)
Közbiztonsági Érem bronz fokozata (1948)
1948-as Díszérem (1948)
Kiváló Szolgálatért Érdemérem (1953)
Kiváló Szolgálatért Érdemérem (1955)
Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem (1957)
Szolgálati Érdemérem (10 éves) (1959)
Források: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2.8.1. 5517