1925. 12. 29. Zsobok — 2010. 09. 27. Budapest
Anyja neve: Gál Anna
Apja neve: Ambrus Ferenc
Végzettségek:
Eredeti foglalkozás/végzettség: segédmunkás
Gimnáziumi érettségi (1945)
MDP 5 hónapos pártiskola (1954)
Állambiztonsági operatív iskola, Szovjetunió (1959)
BM Idegen Nyelvi Főiskola (1966)
Rendfokozatok:
r. tizedes (1947)
áv. alhadnagy (1949)
áv. hadnagy (1951)
áv. főhadnagy (1954)
rny. százados (1956)
r. őrnagy (1962)
r. alezredes (1968)
r. ezredes (1973)
r. vezérőrnagy (1979)
Beosztások:
Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitánysága Bejelentő Hivatal: előadó (1947)
BM Útlevél Osztály: előadó (1948)
BM ÁVH: nyomozó (1949)
ÁVH III/1. Osztály: operatív beosztott (1950)
ÁVH: alosztályvezető (1952)
BM Budapesti Főosztály Belsőreakció-elhárító Osztály: alosztályvezető (1953)
BM Budapesti Főosztály Operatív Osztály: alosztályvezető (1954)
BM BRFK Politikai Nyomozó Osztály: csoportvezető-helyettes, alosztályvezető-helyettes (1956)
BM BRFK Politikai Nyomozó Osztály II. Alosztály: alosztályvezető (1957)
közben vezényelve: Állambiztonsági operatív iskola, Szovjetunió: hallgató (1958)
BM BRFK III/II. Alosztály: alosztályvezető (1962)
BM III/II-1. Osztály: osztályvezető-helyettes (1967)
BM III/II-1. Osztály: osztályvezető (1967)
BM III/II-2. Osztály: osztályvezető (1971)
BM III/II. Csoportfőnökség: csoportfőnök-helyettes (1973)
BM III/II. Csoportfőnökség: a csoportfőnök I. helyettese (1974)
BM Budapesti Rendőr-főkapitányság: a főkapitány állambiztonsági helyettese (1976)
Nyugállományba helyezve (1983)
Karrier: 1947. december 29. és 1983. december 31. között teljesített szolgálatot a BM állományában. 1947-től 1949-ig igazgatásrendészeti területen dolgozott, majd a BM ÁVH-hoz került. 1950-től a Figyelő Osztályon szolgált, majd a BM Budapesti Főosztály Belsőreakció-elhárító Osztályán, illetve Operatív Osztályán alosztályvezető lett. Szolgálati adatlapja szerint az 1956-os forradalom idején – október 23-tól október 30-ig – a BM Budapesti Főosztály épületében, szolgálati helyén tartózkodott, majd egy barátja lakására ment. November 2-án a forradalmárok letartóztatták, és a Fő utcai börtönbe vitték, ahonnan november 4-én a szovjet csapatok szabadították ki. Ekkor azonnal szolgálatra jelentkezett a BM-ben, és november 12-ig fegyveres akciókban vett részt, majd operatív munkát végzett. A forradalom leverése után a BRFK kémelhárító alosztályának vezetője lett. 1967-ben a BM III/II. (Kémelhárító) Csoportfőnökséghez vezényelték, ahol az 1., 1971-től a 2. osztályt vezette. 1973-tól csoportfőnök-helyettes, 1976-tól nyugdíjazásáig a BRFK-n a főkapitány állambiztonsági helyettese volt.
Kitüntetések:
Kiváló Szolgálatért Érdemérem (1955, 1957, 1960, 1963, 1971)
Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem (1957)
Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata (1966, 1980)
Kiváló Állambiztonsági Dolgozó Jelvény (Szovjetunió) (1973)
Vörös Csillag Érdemrend (1975)
Szolgálati Érdemérem (35 éves) (1982)
Szocialista Magyarországért Érdemrend (1983)
Források: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2.8.1. 9840