Apja kőművesmester, anyja háztartásbeli volt. – Hat elemit és két gimnáziumi osztályt végzett, 1947-től szülőfalujában vaskereskedő-tanonc volt, 1949-ben, segédlevele megszerzését követően Kecskeméten helyezkedett el szakmájában. 1950. május és 1953. május között a MÁV Szolnoki Járóműjavító Üzemi Vállalatnál dolgozott autogénhegesztőként, később munkafelvevőként, közben 1950–1952 között letöltötte kötelező katonai szolgálatát, szakaszvezetőként szerelt le. Közel kétévi tagjelöltség után 1953. májusban felvették a Magyar Dolgozók Pártjába. Ugyanabban a hónapban kezdte meg tanulmányait a Bírói és Államügyészi Akadémián, amelynek elvégzését követően 1954. szeptemberben kinevezték a Törökszentmiklósi Járási Ügyészséghez nyomozóvá. 1954. novembertől ugyanott, 1955. márciustól a Karcagi Városi Ügyészség ügyészhelyettesként. 1956. májusban az immár Karcagi Járási-Városi Ügyészségen lett beosztott ügyész. A jogi egyetemre kétszer is jelentkezett, de felvételi vizsgái nem sikerültek. 1957. novemberi minősítése szerint „az októberi ellenforradalom Budapesten érte. A Legfőbb Ügyészség megvizsgálta az ellenforradalom alatti tevékenységét és […] semmi kifogásolni valót nem talált. Ez évben […] mint kirendelt ügyész Szolnokon néhány politikai bűnügy feldolgozásában jól szerepelt.” 1958-ban tiltott ajándék elfogadásénak gyanúja miatt fegyelmi eljárás folytattak le ellene, amelynek alapján szóbeli feddés fegyelmi büntetésben részesült. 1958. júniusban kilépett az ügyészségi szolgálatból, és a Bács-Kiskun Megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőségnél helyezkedett el. Életútjának további szakaszáról nem rendelkezünk adatokkal.