1903. 03. 22. Beregszász — 1964. 11. 09. Budapest
Anyja neve: Dalmay Aranka
Apja neve: Telkes Sándor
Az elemi iskolai és a gimnáziumi tanulmányait Beregszászon és Tarpán folytatta, 1922-től a debreceni egyetem jog- és államtudományi karának hallgatója volt, 1927. április 2-án avatták doktorrá. 1927. május 7. és 1928. július 5. között a Debreceni Királyi Járásbíróságon kisegítő díjnokként, 1928. július 5-től 1934. április 28-ig előbb a Nyíregyházi Királyi Járásbíróságon, majd a Nyíregyházi Királyi Törvényszéken joggyakornokként dolgozott. 1933 szeptember 25-én letette az egységes bírói és ügyészi vizsgát. 1934. május 5-től a Debreceni Királyi Törvényszéken volt joggyakornok, 1936. júliustól 1937. augusztus 20-ig ugyanott törvényszéki jegyző, majd 1938. január 6-ig a Debreceni Királyi Ítélőtáblánál tanácsjegyző. 1938. január 18.–április 29. között polgári ügyszakban a Mezőkövesdi Királyi Járásbíróságon járásbíró.
1938. április 29. és 1939. április 25. között a Nyíregyházi Királyi Ügyészségen, majd 1955. május 28-ig a Debreceni Királyi Ügyészségen, illetve a Debreceni Államügyészségen ügyész, 1941–1943 ősze között rangidősként az elnök helyettese volt, és a politikai természetű, ún. ötös tanácsi büntetőügyekben is eljárt. 1944. januárban behívták katonának a debreceni légvédelmi tüzérekhez. Szolnokra küldték kiképzésre, ahonnan a székesfehérvári tüzértiszti iskolába került, amelynek első évfolyamát elvégezte. Ezt követően a Debreceni Haditörvényszékhez osztották be. 1945. áprilistól július 26-ig szovjet hadifogságban volt a Dunántúlon, szeptember 6-án igazolták Debrecenben.
1945-ben belépett a Szociáldemokrata Pártba, 1948-ban a Magyar Dolgozók Pártja tagja lett, 1957-ben a Magyar Szocialista Munkáspártba már nem vették fel. 1955. május 30-tól 1957. március 16-ig a Debreceni Közlekedési Ügyészség ügyészeként dolgozott. Az 1956-os forradalom és szabadságharcban – 1958-as jellemzése szerint – nem vett részt, politikailag megbízhatónak minősítették. 1957. március 16-tól 1958. február 14-ig a Hajdú-Bihar Megyei Ügyészségen ügyész. 1957. szeptember 23-tól berendelték a Legfőbb Ügyészség büntetőbírói felügyeleti osztályára. 1958. február 14. és 1960. szeptember 20 között ugyanott főosztályügyész, végül 1960. szeptember 21-től a Pest Megyei Főügyészségen volt büntetőbírói felügyeleti területen ügyész haláláig.
„Az ellenforradalmi ügyekből kivette részét. Több ügyben vett részt előkészítő ülésen és tárgyaláson, főként több vádlottas ügyekben, ahol alaposságával, helyes kérdéseivel nagyban hozzájárult a tényállás tisztázásához. Elsőfokú vádbeszédei is megfontoltak, jogi alapon nyugvók és határozottak” – tartalmazta jellemzése, amelyet a Hajdú-Bihar megyei ügyész, dr. Kovács Gábor írt alá 1957. október 16-án.
Források: Legfőbb Ügyészség Irattára VIII. 1319, T-80.