1926. 12. 09. Nyírkércs — 1998. 04. 01. Környe
Anyja neve: Pablik Erzsébet
Apja neve: Radnai László
Parasztcsaládból származott. A négy elemit Nyírkércsen járta ki, a középiskolát Kisvárdán végezte. 1945-ben érettségizett a Bessenyei György Állami Gimnáziumban. Tanulmányait az Állatorvosi Főiskolán folytatta, majd a magas költségek miatt átiratkozott a Debreceni Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára. 1947-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, 1948-ban átvették a Magyar Dolgozók Pártjába, de a tagrevíziókor visszaminősítették tagjelöltnek, s párttagságát csak 1952-re sikerült újra rendeznie.
1949-ben jelentkezett a Honvéd Kollégiumba. 1949. októberben jogi diplomát szerzett, s ezzel szinte egy időben, november 1-jén főhadnaggyá léptették elő. A Központi Katonai Ügyészség állományába kerülve hadbírójelölt (fogalmazó) beosztásban a Pécsi Katonai Ügyészségre vezényelték. 1950. szeptember–októberben hadbírói tanfolyamot végzett. 1951. januártól kinevezték hadbírónak, 1952. április 4-én századossá léptették elő. Ezt követően rövid ideig Kecskeméten, az 5. lövészhadosztály-parancsnokság ügyészségén szolgált ügyészként. 1952. augusztus 1-jétől Marcaliba, a 17. lövészhadosztály-parancsnokság ügyészségére vezényelték. 1953. március 11-től a Budapesti Katonai Ügyészség beosztott ügyésze lett. Mivel nem tudta megoldani, hogy családja Budapestre költözzön, 1953. augusztus 8-án saját kérésére, de az átszervezések okozta létszámcsökkentésre hivatkozva leszerelték. Ezzel egyidejűleg kinevezték a Pécsi Városi és Járási Ügyészség vezetőjének. 1954-től a Komlói Városi Ügyészség vezetője lett. E posztján érte az 1956-os forradalom, amely alatt későbbi jellemzése szerint „fegyveresen vett részt az ellenforradalmárok elleni harcban. A BM Komlói Politikai Osztály vezetőjével megszervezték a pártbizottság épületének védelmét, és vezetésével több sikeres akciót hajtottak végre október 30-ig”. 1956. október 30-án a forradalmárok letartóztatták. November 4-i szabadulását követően Komlón megszervezte a karhatalmat, amelynek vezetője lett, majd részt vett „az ellenforradalmárok fegyveres felszámolásában”.
1957. március 1-től megyei ügyészként a Tolna Megyei Ügyészséget irányította. 1958. május 30-ával ismét hivatásos tiszt lett, őrnaggyá léptették elő, és a Budapesti Katonai Ügyészség vezetőjévé nevezték ki. 1960-as kitüntetési javaslata alkalmából készült jellemzése szerint „az ügyészség munkája vezetése és irányítása alatt jelentősen megjavult. […] Igen jó eredményt értek el a politikai ügyek elbírálásánál. […] Helyesen valósították meg a Párt büntetőpolitikai irányelveit”.
1960. július 1-től a Katonai Főügyészségen szolgált osztályvezető-helyettes katonai ügyészként. 1961. március 25-től tartalékállományba helyezték, s nyomozó ügyészi beosztásban a Fővárosi Főügyészség állományába került. 1967. januárjától két éven keresztül a Sasad Mgtsz. jogtanácsosaként, 1969. januártól a Sasadi Vörös Október Mgtsz. Építőipari és Értékesítési Szövetkezet Szerelő és Kivitelező Vállalatának igazgatójaként dolgozott. 1972. júliustól a Juventus Általános Vegyesipari Értékesítési Szövetkezet, majd a Környei Állami Gazdaság jogtanácsosa lett. Életútjának további része a rendelkezésre álló forrásokból nem rekonstruálható.
Kitüntetések:
Szolgálati Érdemérem (1960)
Források: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattár 91830.