1928. 09. 10. Bagamér — 2008. 01. 09. Balatonalmádi
Anyja neve: Tenkely Malvin
Apja neve: Legeza Miklós
Szülei tanítók voltak. – Az elemi iskola négy osztályát szülőfalujában, a gimnáziumot Nyíregyházán és Debrecenben, a jogot Debrecenben és Szegeden végezte, 1951. júniusban a Szegedi Tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori oklevelet szerzett.
1951. júliustól a Debreceni Államügyészségen, 1951. októbertől a Debreceni Járásbíróságon dolgozott, 1953. májusban bíróvá lépett elő. 1953. szeptembertől a Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti Főosztályán volt beosztott ügyész. 1955. februárban kinevezték az akkor megalakult Tatabányai Városi Ügyészség élére. 1956. október végén kapcsolatba került Molnár István ügyvéddel, „a helyi ellenforradalom ismert vezetőjével”, aki a tatabányai forradalmi bizottság tagjának is megválasztatta. Molnár a kommunisták letartóztatásához kért tőle jogi segítséget, amit azonban Legeza, saját bevallása szerint, megtagadott. Az 1957-ben lefolytatott vizsgálat eredményeként állását megtarthatta, a kommunista pártba való felvételét, amelyet még a forradalom előtt kezdeményezett, elhalasztották, s végül csak 1965-ben lépett be az MSZMP-be. 1991. március 31-ével nyugállományba vonult, 1995-ig részmunkaidőben tovább foglalkoztatták, sőt 1993 márciusában–áprilisában a Tatabányai Városi Ügyészség vezető ügyészi feladatait is ellátta.
Kitüntetések:
Munka Érdemrend bronz fokozata (1970); Munka Érdemrend ezüst fokozata (1975); Ügyészségi Törzsgárda ezüst fokozata (1976); Ügyészségi Törzsgárda arany fokozata (1981, 1990); Kiváló Munkáért (1985); Munka Érdemrend arany fokozata (1988).
Források: Legfőbb Ügyészség Központi Irattára 91/Kom, L/101.