Apja a MÁV-nál váltókezelő volt. – A négy elemit és a négy polgárit Miskolcon végezte. 1942-től a Gabonaforgalmi Hivatalnál dolgozott. 1944. október végén behívták katonának, a várpalotai karpaszományos iskola elvégzése után alakulatával Németországba akarták vinni, de december 10-én Szombathelyen megszökött alakulatától. 1946. októberben a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen jogtudományi doktori oklevelet szerzett. Tanulmányai befejezése után alkalmi munkákat végzett, 1947-ben felvették a Magyar Kommunista Pártba, s utódszervezeteinek is tagja lett. 1948-tól Sajóládon, 1949-től Hámoron segédjegyző, majd a helyi adóhivatal vezetője volt. 1950-től a Miskolci III. Kerületi Tanács Igazgatási Osztályán kihágási bírói beosztásban dolgozott. 1954. januártól a Miskolci Városi Ügyészségen, 1958. januártól a Miskolci Városi-Járási Ügyészségen szolgált, a városi rendőrkapitányságon a nyomozások feletti felügyeletet látta el. 1960. szeptemberben áthelyezték a Mezőkövesdi Járási Ügyészségre, ahol 1960. decembertől megbízott, 1961. februártól kinevezett vezető ügyész volt. 1965. júliusban visszakerült a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészségre beosztott ügyésznek, általános felügyeleti munkakörbe. 1982-ben főügyészségi tanácsosi címet kapott. 1987. december végével vonult nyugállományba, de 1992. májusig szerződéssel tovább foglalkoztatták.

Kitüntetések: Legfőbb Ügyészi Dicséret (1973); Ügyészségi Törzsgárda ezüst fokozata (1976); Ügyészségi Törzsgárda arany fokozata (1984); Munka Érdemrend ezüst fokozata (1987).

Források: Legfőbb Ügyészség Központi Irattára I/305, V/112.