1924. 06. 19. Budapest — 1981. 07. 18. Budapest
Anyja neve: Purda Ilona
Apja neve: Kertész János
Munkáscsaládból származott, apja gyári munkás, anyja segédmunkás volt. 1930 és 1941 között hat elemit és négy polgárit végzett Pestszenterzsébeten, majd kereskedelmi iskolában tanult tovább, 1944-ben érettségizett. 1944. november 20-án munkaszolgálatra hívták be, és Kőszegre, majd a mai Ausztria területére vitték. 1945. májusban tért haza, és rövidesen belépett a kommunista pártba.
1945 szeptemberéig segédmunkásként dolgozott. 1946. január 1-jén vették fel a rendőrség kötelékébe. 1946 decemberéig Budapesten szolgált alhadnagyként, majd Miskolcra vezényelték, ahol előbb a bűnügyi nyomozócsoport vezetője, végül rendőri büntetőbíró lett (községi tisztviselő, részben rendészeti, részben piacfelügyeleti, erdőőri és építésfelügyeleti hatáskörrel kisebb ügyekben). 1948. január 1-jén hadnaggyá léptették elő. 1949-től rendőri büntetőbíróként Mezőcsáton tevékenykedett. 1950 nyarán Szikszóra helyezték át, októberben pedig visszakerült a fővárosba, a társadalmitulajdon-védelmi osztályra nyomozónak. 1951. január 1-jével rendőr főhadnaggyá lépett elő. 1952-től a rendőrfőkapitány első helyettesének titkárságán lett operatív előadó, majd az operatív nyilvántartó csoport vezetője. 1953-tól az országos rendőrkapitány operatív helyettesének titkára volt, 1954 nyarától pedig az V. (felderítő) osztály egyik alosztályát vezette, 1956. áprilistól századosi rendfokozatban. 1957 januárjában a Budapesti Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főosztályának Ellenőrzési Osztályára, onnan a BRFK Titkárságának Ellenőrzési Osztályára helyezték előadónak.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1952-ben megkezdett tanulmányait befejezve 1957-ben jogi diplomát szerzett, s ugyanazon év december 1-jén saját kérésére katonai ügyészi beosztásban átkerült a néphadsereg állományába. A Budapesti Katonai Ügyészségen, 1958. június 15-től a Katonai Főügyészségen szolgált. 1958. szeptember 1-jével a Budapesti Katonai Ügyészség helyettes vezetőjévé, 1960. augusztus 1-jével vezetőjévé nevezték ki, közben 1960. április 4-én őrnaggyá, 1964. április 4-én pedig alezredessé léptették elő. Mivel az ügyészség vezetésével egy idő után nem tudott megbirkózni, más beosztást kapott: 1971. szeptemberben a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának ítélőbírója lett. 1980. július 1-jével vonult nyugállományba.
Kitüntetések:
Közbiztonsági Érem arany fokozata (1955)
Közbiztonsági Érem bronz fokozata (1956)
Szolgálati Érdemérem (10 év után, 1957)
Szolgálati Érdemérem (15 év után, 1962)
Kiváló Szolgálatért Érdemérem (1962)
Szolgálati Érdemérem (20 év után, 1965)
Ügyészség Kiváló Dolgozója (1967)
Kiváló Szolgálatért Érdemrend (1969)
Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
Szolgálati Érdemérem (25 év után, 1971)
Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata (1975)
Szolgálati Érdemérem (30 év után, 1976)
Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata (1980)
Források: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattár 43605.
Ügyészségi Közlöny, 2006/7. 506.