1930. 07. 13. Újszász — 1996. 05. 16. Budapest
Anyja neve: Szabó Erzsébet
Apja neve: Bakó Flórián
Apja napszámos, anyja háztartásbeli volt. – Az elemi iskola öt osztályát Újszászon, a polgári iskola négy osztályát Abonyban végezte. A szolnoki kereskedelmi iskolában tett érettségi vizsgát, majd felvették a budapesti tudományegyetem állam- és jogtudományi karára, ahol 1953 júniusában szerzett oklevelet. Utolsó éves joghallgatóként 1952 júliusában a Magyar Néphadsereg Műszaki Egyetem Honvéd Kollégiumába vonult be, így a Hadmérnöki Kar hallgatója is lett, 1953. augusztus végén szakaszvezető rendfokozattal szerelt le.
1953. szeptembertől a Bács-Kiskun Megyei Ügyészségen dolgozott, 1953. novembertől a Kiskőrösi Járási Ügyészség, 1955. augusztustól a Szolnoki Járási-Városi Ügyészség ügyészhelyettese volt. 1955. októbertől a Karcagi Városi Ügyészséget, illetve 1956. májustól a Karcagi Járási-Városi Ügyészséget vezette. 1955. októberben a Magyar Dolgozók Pártja tagjelöltje, 1956. júniusban rendes tagja lett.
Az 1956-os forradalom leverése után nem hunyt szemet a rendőrség által a letartóztatottakkal szemben elkövetett, a helyi pártvezetők által is támogatott fizikai atrocitások felett,, és hivatalos feljegyzésben javaslatot tett arra, „hogy a bántalmazásokban részt vevő személyek katonai eljárás alá vonassanak az intéző bizottság jelen volt tagjai ellen pedig fegyelmi eljárást kért indítani”. 1957. januárjában a Magyar Szocialista Munkáspárt karcagi vezetőinek kívánságára eltávolították állásából. A legfőbb ügyész 1957. februárban áthelyezte a Pétervásárai Járási Ügyészségre járási ügyésznek, de oda is utána nyúltak. 1957 májusában az „ellenforradalom alatti és utáni viselkedése” miatt kizárták az MSZMP-ből, 1957. júliusban, hivatalosan saját kérelmére, az ügyészség kötelékéből is távoznia kellett. 1957. szeptembertől a Budapesti Ügyvédi Kamaránál volt bejegyzett ügyvédjelölt, joggyakorlatát a 42., majd a 20. sz. ügyvédi munkaközösségnél teljesítette. Miután a feddhetetlenségi igazolást nem kapta meg, 1959. decemberében munkanélküli lett, segédmunkásként sem tudott elhelyezkedni. 1960. augusztustól az Autóközlekedési Vállalat különböző egységeinél dolgozott forgalmi szolgálattevőként, illetve bevételellenőrként.
1963. augusztusban visszavették az ügyészség állományába, előbb a Sárbogárdi Járási Ügyészségen 1965. februártól a Budapest IV. és XV. Kerületi Ügyészségen, 1965. májustól Budapest XX. Kerületi Ügyészségen, 1971. márciustól a Fővárosi Főügyészség Büntetőbírósági Osztályán, 1974. januártól „a vádképviseleti tevékenység decentralizálása miatt” a Budapesti XIII. Kerületi Ügyészségen, 1986. decembertől ismét a Fővárosi Főügyészség Büntetőbírósági Osztályán teljesített szolgálatot. 1995. szeptember végén nyugállományba vonult.
Kitüntetések:
Ügyészségi Törzsgárda bronz fokozata (1976); Ügyészségi Törzsgárda ezüst fokozata (1983); Ügyészségi Törzsgárda arany fokozata (1989).