1919. 09. 25. Budapest — 1973. 12. 16. Budapest
Születési név: Weinstein Éva
Anyja neve: Rosenberg Szerén
Apja neve: Weinstein Emil
Apja banktisztviselő, anyja tejvállalati alkalmazott volt. Eredeti családnevét 1945-ben változtatta meg. 1946–1955 között Halász György,1957-től Frank Ernő felesége volt.
A polgári iskola elvégzése után 1935–1940-ben Budapesten a Dáma Női Divatszalonban varrónőnek tanult, illetve varrósegédként dolgozott. Miután eredeti szakmájában nem talált munkát, 1940–1941-ben a budapesti Korona Csokoládégyárban, 1941–1942-ben a Stühmer Csokoládégyárban vállalt alkalmi segédmunkát. 1942-től házivarrónő volt.
1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, s a jogutódainak is tagja lett. 1945–1946-ban az MKP VIII. kerületi szervezetében, 1946-tól a vasasszakszervezet központjában, 1949-től a Szakszervezetek Országos Tanácsa oktatási osztályán volt politikai munkatárs, 1950–1951-ben a pedagógusok szakszervezet központjában függetlenített párttitkár. 1952. február 15. és 1953. április 11. között elvégezte a Bírói és Államügyészi Akadémiát, s kinevezték az akadémia marxizmus–leninizmus tanfolyami előadójának. Az intézmény megszűnése után 1954. szeptembertől a Budapest III. Kerületi Ügyészségen, 1955. márciustól a Budapest X. Kerületi Ügyészségen kerületi ügyészhelyettes volt.
1958. januárban a Budapest XXII. Kerületi Ügyészség kerületi ügyésze lett. Panczer Ferenc perének tárgyalásán az 1958. február 7-i tárgyalási napon a távollévő Bíró Lászlóné helyett ő képviselte a vádat. 1959. júliusban az Eötvös Loránd Tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori oklevelet szerzett. 1964. áprilistól beosztott ügyészként dolgozott tovább. 1969. február 28-ával egészségügyi okok miatt nyugállományba vonult.
Források: Legfőbb Ügyészség Központi Irattára XII/888, F/46.