1917. 12. 31. Tiszafüred — 2007. 09. 30. Miskolc
Anyja neve: Tóth Zsuzsánna
Apja neve: Borbély Sándor
Apja Borbély Sándor államvasúti raktárnok volt. – Elemi és középiskoláit Debrecenben végezte, 1935-ben a Debreceni Református Kollégium gimnáziumában érettségizett. 1939-ben a debreceni Tisza István Tudományegyetemen jogtudományi doktori oklevelet szerzett, egyetemi hallgatóként a Turul Szövetség tagja volt. 1939. szeptember Debrecenben ügyvédjelölt lett. 1940. decemberben behívták katonának az ungvári 24. gyalogezredhez. 1942. október 31-étől 1943. január 20-ig harctéri szolgálatot teljesített a Szovjetunió területén, a Don folyónál. Az ún. voronyezsi áttörés során súlyos fagyási sérülést szerzett, hét hónapi kórházi kezelés után mint segédszolgálatra alkalmas hadirokkantat szerelték le tartalékos zászlósi rendfokozatban. 1944. januárban a Dési Királyi Törvényszéken kinevezték bírósági jegyzővé, 1944. áprilisban saját kérésére áthelyezték a Debreceni Királyi Törvényszékhez.
1945. március 23-án a Debreceni I. számú Igazoló Bizottság – szolgálati helyének megtartásával – igazolta. 1946. január 1-jével bírósági titkárrá nevezték ki. 1946. decemberben egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett. 1947-ben belépett a Szociáldemokrata Pártba, az 1948-as kényszerfúzió után átvették a Magyar Dolgozók Pártjába, és ég ugyanabban az évben egy hónapos pártiskolát végzett. 1947. évben a Debreceni Ítélőtáblánál, 1947-ben és 1948-ban a Debreceni Népbíróság különtanácsánál is dolgozott tanácsjegyzőként.
1948-ban átkerült (állam)ügyészi munkakörbe. 1950-ig a Nyíregyházi Államügyészségen államügyész, 1950-től a Gyulai Államügyészség, illetve 1953. szeptember 22-től ugyanott a jogutód Békés Megyei Ügyészség vezetője volt. A gyulai forradalmi munkástanács 1956 októberében eltávolította állásából, amit a forradalom után visszakapott, s átlépett a Magyar Szocialista Munkáspárt néven újjászervezett új állampártba is.
1957. februárban Szénási Géza legfőbb ügyész Czinege Lajosnak, az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága Adminisztratív Osztálya vezetőjének átirata alapján leváltotta megyei ügyészi posztjáról, egyúttal áthelyezte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyészséghez megyei ügyészhelyettesnek. A javaslat indoklása szerint „az október 23-át követő események kétségtelenné tették, hogy nem alkalmas vezető funkcióra. Október 23-a után semleges, opportunista álláspontra helyezkedett az ellenforradalmi elemekkel szemben. Még november 4-e után sem akart, illetve nem volt bátorsága fellépni a megyei és járási ügyészségeknél mutatkozó ellenforradalmi eseményekkel szemben.”
Miután 1957. augusztus végén Tóth Lajos megyei ügyészt a Katonai Főügyészség vezetőjévé nevezték ki, Borbély előbb ideiglenes jelleggel átvette a helyét, majd 1958. január 14-én ténylegesen is előléptették megyei ügyésszé. 1961. december 21-én megyei főügyészhelyettesi munkakörbe sorolták vissza. 1978-ban főügyészségi főtanácsosi címet kapott. 1980. január 31-ével nyugállományba vonult.
Kitüntetések:
Tűzkereszt I. fokozata (1943); Munka Érdemérem (1953); Munka Érdemrend ezüst fokozata (1965); az Ügyészség Kiváló Dolgozója (1967); Törzsgárda arany fokozata (1976); Munka Érdemrend arany fokozata (1979).
Források: Legfőbb Ügyészség Központi Irattára IX/1660, B/214.