Munkáscsaládból származott, szülei és testvére is a Ganz-gyárban dolgoztak. A négy elemit és a négy polgárit Rákoscsabán végezte, 1935-től apja közbenjárására lakatostanonc lett a Ganz-gyárban. 1938. szeptemberi géplakatossegédi vizsgáját követően vasas szakmunkásként dolgozott tovább, 1939-ben belépett a szakszervezetbe. 1941–1942-ben Szegeden a magyar királyi 9. gyaloghadtest 9. árkászszázadának sorkatonája volt, 1942 áprilisában egészségügyi okokból szerelték le. A második világháború harcaiban nem vett részt. 1945-ben belépett a Szociáldemokrata Pártba, 1947-ben átigazolt a Magyar Kommunista Pártba, majd 1948-ban a Magyar Dolgozók Pártjába is átvették. 1949-ben alapfokú szemináriumot végzett, majd népnevelőként dolgozott a munkahelyén. Ugyanebben az évben pártajánlásra beiskolázták a rákoskeresztúri Büntetőbírói és Ügyészi Akadémiára. Ezután tartalékos hadbírói tanfolyamra küldték, amelynek elvégzését követően, 1950. október 14-én főhadnaggyá avatták. Gyakorlati idejét a Budapesti Katonai Ügyészségen töltötte, 1951 áprilisában a Pécsi Katonai Ügyészségre helyezték át beosztott ügyésznek, ahol politikai tiszti feladatot is ellátott. Később ugyanitt ügyészségvezető-helyettesi beosztásba került. 1952. április 4-én századossá lépett elő. 1952 júliusától a székesfehérvári 6. gépesített lövészhadtest ügyészségvezetője lett. 1955-ben a katonai főügyész utasítására ügyészségvezetőként átkerült a keszthelyi 9. lövészhadosztály ügyészségére. 1956 júliusában őrnaggyá lépett elő. Az 1956-os forradalom idején Keszthelyen a hadosztály épületének védelmében segédkezett. A statáriális eljárás bevezetését követően részt vett a fegyverrejtegetők felkutatásában és bíróság elé állításában. Életrajza szerint ez idő alatt megtagadta egy szovjet elhárítótiszt utasításának végrehajtását, emiatt négy hónapon át előzetes letartóztatásban tartották fogva a kaposvári megyei börtönben. A vizsgálat tisztázta a szerepét, a szovjet elhárító pedig elismerte a letartóztatás jogtalanságát. Keszthelyről a lövészhadosztály 1957-es felszámolását követően – vezetőhelyettesi beosztásban – a Kaposvári Katonai Ügyészségére helyezték át. 1957 végén szakmai gyengeség, határozatlanság címén leváltották, és 1958. januártól beosztott ügyészi szolgálatra vezényelték. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1951-ben megkezdett tanulmányait befejezve 1958-ban szerzett oklevelet. 1965. március 1-jével saját kérésére átkerült a polgári védelem állományába, s 1968. július 31-i nyugállományba vonulásáig Kaposvár város törzsparancsnoki beosztását látta el.

Kitüntetések: Szolgálati Érdemérem 10 év után (1960) Szolgálati Érdemérem (15 év után, 1965) Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata (1968) Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970).

Források: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattár 90707.