Apja számvevő tisztviselő volt. – Elemi iskoláit Miskolcon, középiskoláit Miskolcon és Veszprémben végezte, 1944-ben a veszprémi piarista gimnáziumban érettségizett. Felsőfokú tanulmányait a műegyetem soproni erdőmérnöki karán kezdte meg, de a nyilas hatalomátvétel után előbb munkatáborba, majd 1945 márciusában leventeként Ausztriába vitték, ahonnan megszökött. 1947-ben beiratkozott a Miskolci Evangélikus Jogakadémiára. 1949-től Budapesten folytatta tanulmányait, 1951-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen okleveles jogász képzettséget szerzett (1957. februárban avatták állam- és jogtudományi doktorrá). 1951-től a Budapesti Államügyészségen fogalmazó, 1952. novembertől államügyész volt. 1953. szeptembertől a Budapest XI. Kerületi Ügyészségen, decembertől a Budapesti VII. Kerületi Ügyészségen dolgozott ügyészségi nyomozóként, közben 1953. októberben bírói és államügyészi szakvizsgát tett. 1954. márciustól Budapest Főváros Ügyészségén beosztott ügyészként tevékenykedett. 1956. májusban áthelyezték a Budapest IV. Kerületi Ügyészségre ügyészhelyettesnek. 1957. márciusban visszakerült a fővárosi ügyészségre, ahol a nyomozás feletti felügyeleti osztályon teljesített szolgálatot mint a Budapesti Rendőr-főkapitányságra kihelyezett ügyész. 1957. októberi minősítése szerint „az ellenforradalom alatt és azt követő időkben magatartása ellen kifogás nem merült fel. […] Becsületes pártonkívüli, akit pártunk helyes politikája és eredményei meg tudják nyerni a népi demokratikus rendszer számára”. 1963-tól a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészségen a nyomozó csoportot vezette. 1978-ban áthelyezték a Legfőbb Ügyészségre, s még abban az évben főügyészségi tanácsosi címet kapott. 1987. december végén nyugdíjazták, azonban 1988. januártól tovább foglalkoztatták a Fővárosi Főügyészségen, sőt kérelmére 1990-ben „reaktiválták”. Véglegesen 1996-ban vonult nyugállományba.

Kitüntetések: Legfőbb Ügyészi Dicséret (1968); Ügyészségi Törzsgárda ezüst fokozata (1976); az Ügyészség Kiváló Dolgozója (1977); Ügyészségi Törzsgárda arany fokozata (1981, 1987); Kiváló Munkáért (1987).

Források: Legfőbb Ügyészség Központi Irattára 96/Főv, K/400.