Apja gazdasági cseléd, anyja mosó- és takarítónő volt. Családnevét 1962-ben Abonyira változtatta. A négy elemit Fóton, a négy polgárit Újpesten járta ki. 1935-től Kis Ignác műszerészmesternél volt tanonc. 1938 novemberében szerzett segédlevelet, de nem szakmájában helyezkedett el, hanem 1939. áprilisban vasesztergályos lett a Magyar Brown Boveri Művek Rt.-nél, majd 1939. júliustól a Freud József Idom- és Csavaresztergályozó Üzemben dolgozott. 1940. december 2-ától 1942. július 1-jéig katonai szolgálatot teljesített, a szovjet frontot is megjárta, ahol megsebesült. 1946-ban belépett a Szociáldemokrata Pártba, a kommunista párttal való 1948-as kényszeregyesülés után átvették a Magyar Dolgozók Pártjába, 1950. áprilisban munkahelyén, amely akkor már a Különleges Csavarokat Gyártó Vállalat nevet viselte, alapszervezeti párttitkár lett. 1950. október 1. és 1951. december 23. között a Bírói és Államügyészi Akadémia hallgatója volt, majd a hathetes tartalékos hadbíró tanfolyamon tanult, ahol alhadnagyi rendfokozatot kapott. 1951–1952-ben egyúttal a jogi egyetemen is elvégzett négy szemesztert. 1952. január 1-jén a Szekszárdi Államügyészséghez államügyésszé nevezték ki, ahonnan 1952. szeptemberben áthelyezték a Debreceni Államügyészséghez. 1953. novembertől a Dabasi Járási Ügyészségen dolgozott járási ügyészként, illetve egy írásbeli megrovás miatt 1955. április és 1956. április között ügyészhelyettesként. 1956 végén átlépett a forradalom idején széthullott MDP utódaként megalakult Magyar Szocialista Munkáspártba. 1957. áprilisban áthelyezték a Monori Járási Ügyészség élére. Minősítéseiben visszatérő elem volt a képzetlenségének, gyenge szakmai munkájának bírálata. 1958. január 8-án fegyelmi határozat útján, vesztegetés elfogadása miatt elbocsátották, s a hónap végén visszatért korábbi munkahelyére szerszámesztergályosnak. Életútjának további szakaszáról nincsenek ismereteink.

Források: Legfőbb Ügyészség Központi Irattára XII/243, A/13.