Elemi és középiskoláit Székesfehérvárott végezte, 1935-ben érettségizett a ciszterci rend Szent István Reálgimnáziumában. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen 1939. októberben jogtudományi doktori oklevelet szerzett. 1940-től joggyakornokként, bírósági aljegyzőként, majd jegyzőként dolgozott a Budapesti Törvényszéknél és a Székesfehérvári Járásbíróságon. 1940. októberben bevonult katonának, frontszolgálatot nem teljesített, 1943. decemberben leszerelték. 1944. december 2-án újra behívták, alakulatával együtt Németországig vonult vissza, ahol 1945 áprilisban amerikai hadifogságba esett. 1946 márciusában térhetett haza, tartalékos alhadnagyként szerelt le. 1946. decemberben egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett. 1947. januártól a Budapesti Ítélőtáblánál tanácsjegyző, 1947. decembertől bírósági titkár volt. 1948-ban belépett a Nemzeti Parasztpártba, a kommunista pártba a parasztpárt elsorvasztása után sem kérte felvételét, 1956 után is párton kívüli maradt. 1948-ban átkerült az ügyészség kötelékébe, 1952-ig a Budapesti Államügyészségen államügyészként szolgált, közben 1951-ben könyvelői képesítést is szerzett. 1952. májusban a Balassagyarmati Államügyészség helyettes vezetőjévé lépett elő, majd 1953. márciusban áthelyezték a Székesfehérvári Államügyészséghez. 1954. májusban kinevezték a Budapest VI. kerületi ügyész helyettesévé. 1954. szeptemberben visszakerült a Fővárosi Ügyészségre (1959-től Fővárosi Főügyészség). 1958. októberben a tartalékos tiszteket felülvizsgáló bizottság javaslata alapján a honvédelmi miniszter „az ellenforradalom alatt tanúsított magatartásáért, valamint az ellenforradalom utáni helytelen kijelentéseiért” alhadnagyból honvéddé fokozta le. 1959. júliusi minősítése szerint „az ellenforradalom idején a bírói felügyeleti osztályon […] közvetlen munkatársa volt a »Forradalmi Bizottság« néhány tagjának, akiknek hangoskodása és véleménye hatással volt állásfoglalásának kialakításában és tisztánlátására zavarólag hatott. Az ellenforradalom leverése után új beosztásában néhány politikai ügyben, közte a csepeli ellenforradalom ügyében igen jó vádiratot szerkesztett.” 1971. júliusban a Fővárosi Főügyészség Nyomozásfelügyeleti Osztályán csoportvezető ügyésszé nevezték ki. 1983. január 31-ével nyugállományba vonult.

Kitüntetések: Legfőbb Ügyészi Dicséret (1967); az Ügyészség Kiváló Dolgozója (1970); Ügyészségi Törzsgárda arany fokozata (1976); Kiváló Munkáért (1978); Ügyészségi Törzsgárda ismételt arany fokozata (1981).

Források: Legfőbb Ügyészség Központi Irattára IX/205, B/229.