1932. 10. 29. Nagykanizsa
Anyja neve: Bogatin Rozália
Apja neve: Grátz Béla
1951-ben a nagykanizsai Irányi Dániel Gimnáziumban (1948-ig Piarista Gimnázium) érettségizett. 1951. október 10.–1952. július 31. között a Betonútépítő Vállalatnál dogozott segédmunkásként. 1952–1956 között Pécsett jogi tanulmányokat folytatott. Diplomája megszerzését követően 1956. július 13-tól a Győri Megyei Ügyészségen – és működési területén – ügyészségi nyomozó, előadó ügyész, végül 1957. március 29-től politikai ügyész volt. Az 1958. február 5-én készült minősítése szerint „annak ellenére, hogy igen rövid idő óta dolgozik az ügyészi apparátusban, munkáját átlagon felül látta el. Rövid idő alatt a politikai bűncselekmények nyomozati és bírói szakában komoly tapasztalatokra tett szert. Az összes nagyobb jelentőségű politikai bűncselekmények [sic!] nyomozásában tevékenyen részt vett, és komoly segítséget nyújtott a politikai osztály vizsgálói részére. Így többek között Székely Sándor és társai, Földes Gábor és társai, dr. Tóth [István] és társai Győr megyei ellenforradalmi vezetők bűnügyében. Ezenkívül több olyan ügy volt, amit saját maga kezdeményezett különböző adatok és jelzések alapján, pl. Klauz és társai, győri ügyvédek ellenforradalmi bűnügye. Itt a nyomozást saját maga folytatta le. Általában nagyobb társadalmi veszélyességű ellenforradalmi vezetők bűnügyének nyomozására alaposan felkészült, és rendkívüli szorgalommal segítette a nyomozást. Ugyanígy járt el a tárgyalási szakban is. A tárgyalásokra alaposan felkészülve ment el. Egy-egy ügyet a legaprólékosabban ismert. Tárgyalási vádképviselete határozott, harcos volt. Vádbeszédei politikailag megalapozottak, meggyőzőek. Jogi érvelései világosak. A védelem politikai és jogi állásfoglalásaival szemben többnyire határozottan és világosan refrektál [helyesen: reflektál]. Hivatását szenvedélyesen szereti, különösképpen kitűnik ez akkor, ha nagyobb jelentőségű és kedvére való ügyben dolgozik, ilyenkor fáradságot és időt nem ismer…”
1958 májusában „korábbi erkölcstelen életmódja” miatt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága pártfegyelmivel sújtotta. 1958. július 21-ével Veszprémbe helyezték megyei politikai ügyésznek. 1958. november 27-ével erkölcsi alkalmatlanság címén elbocsátották, munkaviszonya december 19-én szűnt meg. A Legfőbb Ügyészség később – amikor állásfoglalását kérték – megakadályozta munkavállalási kísérleteit ott, ahol felelős jogászi munkakörben kívánták volna foglalkoztatni. 1962 szeptemberéből közvetlen munkaadója nem ismert, de felettes szerve a Szövetkezetek Országos Szövetsége volt.
Források: Legfőbb Ügyészség Irattára I. 1484, G-30.
Békés Márton: Grátz Endre: „halálügyésztől” brókerbotrányig, http://latoszogblog.hu/blog/gratz_endre_halalugyesztol_brokerbotranyig, 2017. augusztus 30.