1925. 12. 03. Bodorfa — 2001. 03. 17. Budapest
Anyja neve: Kovács Rozália
Apja neve: Karaffa László
Apja gyári segédmunkás és napszámos, anyja napszámos volt. – A hat elemi kijárása után 1941–1944 között Budapesten műszerésznek tanult, segédlevele megszerzését követően a Marx és Mérei Műszergyárban dolgozott szakmájában. 1945 tavaszán a Belügyminisztérium állományába került, ahol hivatásos rendőrtisztként különböző beosztásokban teljesített szolgálatot, többek között tanalakulatoknál volt politikai tiszt. 1945-ben felvették a Magyar Kommunista Pártba, s jogutódainak is tagja lett. 1945-ben hathetes, 1947-ben három hónapos pártiskolát végzett. 1950. október 1. és 1951. december 23. között elvégezte a Bírói és Államügyészi Akadémiát. 1952-től a BM iskolai alosztályát, majd a BM Országos Rendőrkapitányság iskolai és kiképzési osztályát vezette.
1957. augusztusban őrnagyi rendfokozatban leszerelt, s kinevezték a Pest Megyei Ügyészségre ügyésznek. A rendőrségre kihelyezett ügyészként dolgozott. 1959. decemberben szolgálati helyéül a Pest Megyei Főügyészség nyomozó csoportját jelölték ki, attól kezdve alapszervezeti párttitkárként is működött. 1960. decemberben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori oklevelet szerzett. 1967. áprilistól nyomozó csoportvezető ügyész, 1971. júniustól nyomozás felügyeleti csoportvezető, 1977. februártól osztályvezető ügyész volt. 1981-ben főügyészségi tanácsosi címet kapott. 1984. januárban korkedvezménnyel nyugállományba vonult.
Kitüntetések:
48-as Díszérem (1948); Közbiztonsági Érem bronz fokozata (1951); Közbiztonsági Érem arany fokozata (1954); Szolgálati Érdemérem (1955); az Ügyészség Kiváló Dolgozója (1963); Munka Érdemrend ezüst fokozata (1967); Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970); Ügyészségi Törzsgárda bronz fokozata (1976); Ügyészségi Törzsgárda ezüst fokozata (1977); Kiváló Munkáért (1983); Ügyészségi Törzsgárda arany fokozata (1983).
Források: Legfőbb Ügyészség Központi Irattára I/1771, K/272.