Szülei a Pécsi Sörgyár tisztviselői voltak, 1928-ban költöztek Magyarországra. 1941-ben a budapesti Szent István Gimnáziumban érettségizett. 1939-től a szociáldemokrata párt Budapest VII. kerületi ifjúsági szervezetében, 1941–1943 között a vasasszakszervezet ifjúsági mozgalmában tevékenykedett, kommunista párttagságát később 1939-től ismerték el. A második világháború idején több helyen is munkaszolgálatot teljesített. 1945-től a politikai rendőrségnél szolgált, 1953-ban főhadnagyi rendfokozatban szerelt le. 1953-ban a Bírói és Államügyészi Akadémia elvégzését követően ügyész lett, a jogi egyetemet 1955-ben fejezte be. 1954. szeptember 16-án nevezték ki a Fővárosi Ügyészséghez ügyésznek, az év október 8-ától a Legfőbb Ügyészség nyomozás feletti felügyeletet ellátó osztályán volt beosztott politikai ügyész. 1959-es minősítése szerint „az ellenforradalom alatt kifogástalanul viselkedett.” 1962-es minősítésében az rótták fel neki, „hogy a nyomozási munkában nagy szerepet kíván biztosítani az ügyészi munkastílustól távolálló és a jogszabályok által nem biztosított operatív munkának”. 1968. április 16-tól saját kérésére áthelyezték a Magyar Optikai Művekhez, ahol a személyzeti főosztály vezetője lett.

Kitüntetések: Szocialista Hazáért Érdemrend (1967. május 1.)

Források: Legfőbb Ügyészség Irattára