Női fodrász segédlevelet szerzett, 1938. február 25.–1943. október 11. között különböző fodrászmestereknél dolgozott. Baloldali magatartása miatt letartóztatták, és négyévi börtönbüntetésre ítélték. A komáromi Csillagerődből Németországba deportálták, ahonnan 1945. június 9-én tért vissza. 1945. augusztus–1946. május 10. között lakáshivatali tisztviselő, 1946. május 10-től a rendőrségen irodai alkalmazott volt, majd dolgozott az Államvédelmi Hatóság nyilvántartási osztályán és a budapesti rendőr-főkapitányságon is. A Bírói és Államügyészi Akadémia elvégzése után 1950. októberben századosi rendfokozatban a Budapesti Katonai Ügyészségen lett rendőrügyész. 1952. decemberben kinevezték a Budapesti Fővárosi Bíróság másodelnökének, állását 1953. március 23.–1953. augusztus 10. között töltötte be. 1953. augusztus 10.–1954. május között az igazságügyi tárca személyzeti osztályvezetője volt. „A munka erőmet meghaladta” – írta 1958. november 12-i önéletrajzában –, ezért visszatért a Budapesti Katonai Ügyészségre ügyésznek, ahol 1954. május 10.–1957. február 19. között szolgált. A legfőbb ügyész szerint „az ellenforradalom után az elsők között volt, aki kérte, hogy ellenforradalmi ügyekben tárgyalhasson”. „Az ellenforradalom idején, a Katonai Ügyészségen voltam […] 1956. december 11-től statáriális ügyekben a vádat képviseltem. 1957. február 19-én szereltem le, és kerültem a Fővárosi Ügyészségre, ahol általában gyorsított ügyekben tárgyaltam” – írta említett önéletrajzában. 1957. november 7-én pénzjutalomban részesült. 1957. március 1.–1957. május 9. között a Fővárosi Ügyészségen nyomozás feletti felügyeletet ellátó ügyészként dolgozott, majd a Legfőbb Ügyészség Politikai Főosztályára helyezték főosztályügyésznek. 1958. december 16-tól a Budapesti XV. Kerületi Ügyészségen volt vezető ügyész. Miután 1962. január 1-jével a fővárosi IV. és XV. kerületi ügyészségeket összevonták, a Fővárosi Főügyészség Gyermek- és Ifjúságvédelmi Osztályán lett beosztott ügyész. 1974. december 31-én innen vonult nyugállományba, de szerződéssel 1979. december 31-ig tovább foglalkoztatták.

Kitüntetések: 48-as Díszérem (1948) Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozata (1950) Közbiztonsági Érem bronz fokozata (1951) Szolgálati Érdemérem (1955) Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem (1957) Munka Érdemrend ezüst fokozata (1965) Szocialista Hazáért Érdemrend (1967) Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970) Az Ügyészség Kiváló Dolgozója (1974)

Források: Legfőbb Ügyészség Irattára I. 1595, T-108.