Apja pincér volt, anyja nyomdában dolgozott. 1941-ben Budapesten érettségizett, s 1949-ig a Budapesti Giró és Pénztár Egylet Rt.-nél, illetve jogutódjánál alkalmazták adóügyi előadóként. Munka mellett tovább tanult, 1947-ben végezte el a Pázmány Péter Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karát, doktori oklevelét 1948. november 15-én szerezte meg. 1949. márciustól az Országos Központi Áruhitel Irodában, 1952-ben a Pénzintézeti Központban, az év októberétől az Országos Takarékpénztár Jogügyi Osztályán volt ügyvédjelölt. 1953. május és 1956. március között a Központi Döntőbizottságban dolgozott tanácsvezető bíróként. 1956. február 28-án jegyezték be az ügyvédi kamarai névjegyzékbe. 1956 márciusa és 1957 között az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottságának küldötte volt. 1957. májusban Budapest Főváros Ügyészségén lett ügyészségi ügyész. 1959-es minősítése szerint „politikailag képzett, megbízható, szilárd elvtárs, aki ellen az ellenforradalom ideje alatt sem merült fel kifogás. Hosszabb ideig a Központi Vádképviseleti Csoportnál teljesített szolgálatot, néhány hónapja dolgozik a bírói felügyeleti osztályon. Munkaköréhez a fellebbezések folytán felterjesztett ügyek értékelése és tárgyalások ellátása tartozik.” 1963. szeptember 23-án jogtalan előny követelése és elfogadása miatt előzetes letartóztatásába került, állásából ugyanezen a napon elbocsátották.

Források: Legfőbb Ügyészség Irattára