Munkáscsaládban született. Négy elemi osztály elvégzését követően kifutófiúként helyezkedett el Schneider József újpesti műlakatosnál, 1927-től 1931-es felszabadulásáig bentlakásos tanonc volt. 1931–1940 között a Mauthner Testvérek és Társai Bőrgyár Részvénytársaságnál dolgozott, ahol időközben kitanulta a tímárszakmát. 1934-ben behívták sorozásra, de szívbaj miatt alkalmatlannak minősítették. 1940. februárban a BSZKRT-nél helyezkedett el lakatosként. Az elemi iskola ötödik és hatodik osztályát 1943–1944-ben végezte el. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, majd ugyanazon év végén kinevezték a BSZKRT angyalföldi BÚR-telepének műszaki szolgálatvezetőjévé. 1947-ben hat hónapos közigazgatási iskolát végzett. 1949. szeptember 14-től önkéntes katonaként a rákoskeresztúri Büntetőbírói és Ügyészi Akadémia hallgatója lett. Ezt követően, 1950. szeptember–októberben hathetes tartalékos hadbírói tanfolyamot végzett, s századosként a Pécsi Katonai Ügyészség állományába került mint ügyész, ahonnan hadbírói beosztásban a Budapesti Központi Katonai Ügyészségre vezényelték. Az ügyészség 1952-es átszervezését követően júliustól a Budapesti Katonai Ügyészség ügyészeként tevékenykedett. 1952. november 7-én őrnaggyá lépett elő. 1956-ban a forradalom első napja a 25. vadászrepülő-osztály taszári bázisán érte, ahol egy eljárás során a vádat képviselte. Innen október 25-én lakására ment, ahonnan november 3-ig nem tudott eljutni a szolgálati helyére. A forradalom leverését követően az elsők között írta alá a tiszti nyilatkozatot, majd részt vett az MSZMP ügyészségi alapszervezetének létrehozásában. 1957. április 30-án előléptették alezredessé. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1951-ben megkezdett tanulmányait befejezve 1957 októberben doktori oklevelet szerzett. 1959-ben egészségügyi okokból nyugállományba vonult.

Kitüntetések: Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)

Források: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattár 80696.