Apja napszámos, anyja mosónő volt. – 1933-ban szülővárosában reálgimnáziumi érettségit tett, 1938. decemberben ugyanott jogtudományi doktori oklevelet szerzett. Egyetemi évei alatt szellemi ínségmunkásként dolgozott Szeged városánál, 1939-től malom-segédellenőrként, 1941. februártól adóhivatali díjnokként, gyakornokként, pénzügyi fogalmazóként alkalmazták. 1943. januártól Gyulán járásbírsági, majd törvényszéki aljegyző, illetve ügyészségi megbízott volt. Katonai szolgálatot nem teljesített. A szovjet csapatok bevonulását követően 1944 december elején megtették a Gyulán újonnan megalakult „népi” rendőrség vezetőjének. 1945. januárban a Szegedi Törvényszékhez került, s június végéig a szegedi népbíróságnál tanácsjegyzői posztot töltött be. 1945. júniustól a Földművelésügyi Minisztérium földbirtok-politikai osztályának előadójaként részt vett a földreform adminisztratív lebonyolításában. 1947. decemberben egységes bírói és ügyvédi vizsgát tett, 1948. januárban bírósági titkárként áthelyezték a Budapesti Büntetőtörvényszékhez, ahol az uzsorabíróságnál lett tanácsjegyző. 1952. szeptembertől a Győri Államügyészségen, 1953. júniustól a Székesfehérvári Államügyészségen szolgált. 1953. szeptemberben, az új ügyészi szervezet kialakításakor a Bicskei Járási Ügyészség élére állították. 1956. decemberben áthelyezték Budapest Főváros Ügyészségéhez beosztott ügyésznek, s 1957. októberig a budapesti főkapitányság politikai osztályának vizsgálati alosztályánál a nyomozás feletti felügyeletet látta el. Politikai pártnak sem 1956 előtt, sem azután nem volt tagja. 1962. október 26-án „vesztegetés és más bűncselekmények” miatt előzetes letartóztatásba helyezték, 1963. március 15-én fegyelmivel elbocsátották az ügyészség kötelékéből. Ítéletéről, illetve életútjának további alakulásáról nem rendelkezünk információkkal.

Források: Legfőbb Ügyészség Központi Irattára X/130, R/37.