1924. 08. 13. Sándorfalva — 2010. 08. 20. Budapest
Anyja neve: Tóth Anna
Apja neve: Bozóki János
Apja mezőgazdasági munkás volt. 1939-ben szabótanoncnak állt, segédlevele megszerzését követően szülőfalujában, majd Budapesten dolgozott a szakmájában. 1945 júliusában belépett a Magyar Kommunista Pártba, s kéthetes pártiskolát végzett. 1946. március 1-től augusztus 12-ig katona volt a II/2-es hídász századnál.
1946 szeptemberében beiratkozott a szegedi tudományegyetem jogi karának esti munkásjogász tanfolyamára, amelyet 1948. október 15-én fejezett be. 1947. júniustól 1949. áprilisig a Petőfi Sándorról elnevezett ipari tanulóotthon igazgatója volt. 1949. április 28-án kinevezték a szegedi megyei bíróság aljegyzőjének. 1949. szeptembertől a Büntetőbírói és Államügyészi Akadémia hallgatója lett, amelynek 1950. augusztusi befejezése után hathetes hadbírói tanfolyamot végzett, s 1950 októberében tartalékos századosként szerelt le. Ezt követően az Igazságügyminisztériumban előadóként tevékenykedett. 1951. áprilisban kinevezték a Szolnok Megyei Államügyészség elnökének. 1954 áprilistól a Pest Megyei Ügyészséget (1959-től főügyészség) vezette megyei ügyészként, illetve főügyészként. Az 1956-os forradalom idején a forradalmi bizottság eltávolította beosztásából, amelyet hamarosan visszakapott. 1957. július 19-én az Eötvös Loránd Tudományegyetemen jogi doktorrá avatták. 1961-ben elvégezte a Magyar Szocialista Munkáspárt egyéves pártiskoláját. 1973. márciustól 1985. július 31-i nyugállományba vonulásáig a Fővárosi Főügyészség osztályvezetője volt.
Kitüntetések:
Szocialista Munkáért Érdemérem (1955)
Munka Érdemérem arany fokozata (1965)
Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
Legfőbb Ügyészségi Dicséret (1982)
Április Negyedike Érdemrend (1985)
Források: Legfőbb Ügyészség Irattára