Pásztón az elemi iskolát és a négy polgárit, Székesfehérvárott gimnázium négy felső osztályát végezte. 1936. szeptemberben fejezte be tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán. 1937. októbertől munka nélkül volt, 1939. január–1942. június között ügyvédjelöltként dolgozott Pásztón dr. Szilágyi Sándor irodájában. Az egységes bírói és ügyvédi vizsgát 1942. június 23-án tette le. 1942. július 24-től a Miskolci Királyi Járásbíróságon bírósági aljegyző, 1942. december 31-től bírósági jegyző, 1943. december 31-től bírósági titkár volt. 1943. május 26-án berendelték tanácsjegyzőnek a Kassai Királyi Ítélőtáblához. 1944. októberben behívták katonának, de megtagadta a nyugatra menetelt. 1945. májusban a Vörös Hadsereg fogságba vetette, és a Szovjetunióba hurcolta, ahonnan 1947 júniusában tért haza. 1948. januártól a Budapesti Büntetőtörvényszéken titkár, 1949. októbertől a Budapesti Államügyészségen fogalmazó, 1949. októbertől a Budapesti Büntető Járásbíróságon közvádló volt. 1950. januárban Budapesti Államügyészségen ismét fogalmazó, 1951. januártól államügyész lett. 1953. szeptember 19-től kerületi ügyészként a budapesti XX. kerületi ügyészséget vezette. Mivel „az ellenforradalom alatt passzív magatartást tanúsított”, s „erélytelenségénél, valamint politikai szűklátókörűségénél fogva” alkalmatlannak találták a további vezetői állásra, 1957. augusztus 10-től áthelyezték a Fővárosi Ügyészség Bírói Felügyeleti Osztályához. 1971. július 1-től 1976. március 31-i nyugállományba vonulásáig a Fővárosi Főügyészségen csoportvezető ügyész volt. 1977. március 1-től 1980. június 30-ig beosztott ügyészként alkalmazták a Budapesti V. Kerületi Ügyészségen.

Kitüntetések: 25 éves szolgálati jubileumi jutalom (1967) Az Ügyészség Kiváló Dolgozója (1969)

Források: Legfőbb Ügyészség Irattára IX. 2857