1927. 09. 07. Sarkad
Anyja neve: Jakó Erzsébet
Apja neve: Sajti Ferenc
Az elemi iskola elvégzését követően fizikai munkásként dolgozott. 1945. szeptember 1-től a rendőrségnél szolgált. Őrszemesként kezdte, 1953. október 14-én – mint rendőr főhadnagy – az ügyészi és fegyelmi csoport előadójaként fejezte be pályafutását Belügyminisztériumban.
1953. szeptember 15-ével a Legfőbb Ügyészség állományába vették. 1953. október 16. és 1955. május 15. között a Budapesti XIX. Kerületi Ügyészségen kerületi ügyészként, 1955. május 22. és 1960. december 10. között a Gyulai Járási Ügyészségen járási-városi ügyészként szolgált, majd 1958. október 1-től a megszűnt Sarkadi Járási Ügyészségre háruló feladatok elvégzését is ő irányította Gyuláról.
A dr. Oláh László megyei főügyész által készített, 1957. december 30-i keltezésű minősítése szerint „az ellenforradalom idején az ügyintézési jogát a gyulai úgynevezett »forradalmi tanács« felfüggesztette”. Dr. Sajti „jelentkezett a katonai karhatalmi alakulathoz, ahol mint katonai ügyész igen hathatósan működött közre az ellenforradalom felszámolásában. Több esetben látta el a vádképviseletet, statáriális tárgyalás alá kerülő ügyekben. Ő képviselte a vádat Mányi Erzsébet és társai ügyében, akik 1956. december 18-án lefegyverezték a gyulavári határőrséget, hogy a tőlük elvett fegyverekkel egy teherautó karhatalmistát megsemmisítsenek. A katonai bíróság ebben az ügyben I. r. Mányi Erzsébetet és II. r. Farkas Károlyt [Farkas Mihályt – a szerk.] halálra ítélte, melyet végre is hajtottak. A járási ügyészség vezetését újra 1957 márciusában vette át. Nagy lendülettel látott neki az ellenforradalmi bűncselekményeket elkövetők üldözésének, amiért az ellenforradalmárok részéről személyes sérelem érte, egyes személyekkel szemben egy kis bosszúvágy is fűtötte, ezért nem minden esetben maradt tárgyilagos. […] Egyes esetben túlzó, más esetben elnéző. Emiatt mikor a megyei ügyészség élére kerültem, sok vitám volt Sajti elvtárssal. Nádházi János és társai gyulai ellenforradalmárok bűnügyében tapasztaltakból sokat tanult Sajti elvtárs és változtatott is bizonyos fokig egyoldalú, nem tárgyilagos magatartásán, de egyes személyekkel szemben ez változatlanul megmaradt nála. Sajti elvtárs nemcsak az ellenforradalmárok elleni küzdelemből vette ki derekasan a részét, hanem igen sokat tett a társadalmi tulajdon védelme érdekében is”.
1960. november 25-től (az áthelyezése hivatalosan december 10-ével történt meg) a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztályának állambiztonsági vizsgálati alosztályát vezette rendőr főhadnagyi, 1963-tól rendőr századosi, 1966-tól rendőr őrnagyi rendfokozatban. 1970. november 15-től 1982. szeptember 30-i nyugállományba vonulásáig a Békés megyei rendőrfőkapitány közbiztonsági helyettese volt, közben rendőr alezredessé, 1977-ben rendőr ezredessé léptették elő.
Kitüntetések:
Közbiztonsági Érdemérem bronz fokozata (1945 vagy 1946)
Szocialista Munkáért Érdemérem (1955)
Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem (1957).
Források: Legfőbb Ügyészség Irattára I. 203.
Állambiztonsági archontológia. https://www.abtl.hu/ords/archontologia/f?p=108:13:991913338055673::NO:13:P13_OBJECT_ID,P13_OBJECT_TYPE:1031022%2CELETRAJZ, 2016. október 28.
Békés Márton: Sajti Imre: pesti őrszemesből békési főrendőr, http://latoszogblog.hu/blog/sajti_imre_pesti_orszemesbol_bekesi_forendor, 2017. szeptember 27.