1907. 08. 11. Szamosújvár — 1971 Baja
Anyja neve: László Anna
Apja neve: Feldrihán György
Apja könyvkötősegéd volt. – Az elemit szülővárosa örmény iskolájában, a középiskolát ugyanott a román állami gimnáziumban végezte. 1925 júniusában Kolozsvárott érettségizett, majd különböző ügyvédi irodákban dolgozott írnokként. 1932–1933-ban a román hadseregben letöltötte egyéves sorkatonai szolgálatát. 1933–1937-ben a Román Állami Adóhivatal tisztviselője volt Oklándon és Szamosújvárott. Munka mellett továbbtanult, 1936. októberben a kolozsvári Ferdinánd Tudományegyetemen jogtudományi államvizsgát tett, 1944. március 24-én a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen jogtudományi doktorrá avatták.
1937. április 1-jével kinevezték aljegyzőnek a Dési Román Törvényszékhez, Észak-Erdély 1940. augusztus végi visszacsatolása után állásában maradt mint a Dési Magyar Törvényszék aljegyzője, illetve jegyzője. 1941-ben behívták katonának a magyar honvédségbe. 1945. áprilisában alakulatával Ausztriába vonult vissza. 1945. májusban visszatért, de Celldömölkön szovjet hadifogságba esett. A Szovjetunióból 1948. június 11-én súlyos betegen érkezett haza Magyarországra.
1948. szeptemberben a Szekszárdi Járásbírósághoz helyezték bírósági titkárnak, de az állását csak 1949. januárban foglalta el. 1950-ben az Magyar Dolgozók Pártja tagjelöltje lett, a teljes jogú tagságot 1952-ben kapta meg, 1956 után a Magyar Szocialista Munkáspártba nem kérte átigazolását. 1951. júliusban letette a bírói és ügyészi szakvizsgát, és Adonyra nevezték ki államügyésznek. 1952. januártól a bajai ügyészségen szolgált, 1953. júniustól bácsalmási járási ügyész volt. 1954. decemberben visszakerült Bajára, a járási ügyész helyettesének, 1957 után ugyanott beosztott ügyész volt.
A megyei ügyész által 1957. novemberében készített jellemzése szerint „az ellenforradalmi eseményekkel kapcsolatos magatartásával kapcsolatban ellene kifogás nem emelhető. November 4-e után megállapítottam azt, hogy kismértékben a jobboldali befolyás alá került. Egy-két esetben tapasztaltam, hogy helytelen kijelentéseket tett. Kijelentéseinek helytelenségére novemberben és decemberben is határozottan figyelmeztettem. Ez év februárjában és márciusában az általános konszolidáció idején már azt tapasztaltam, hogy határozottan fellép ügyészi munkája végzése során az ellenforradalmi bűncselekményekkel szemben és azóta ez a határozott fellépés nem szenvedett törést.”
1960 októberében azonban letartóztatták, állásból fegyelmivel eltávolították, s 1961-ben a Székely Dezső és társai perben a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való részvétele miatt három év börtönre ítélték. 1990-ben ítéletét semmisnek nyilvánították.
Életútjának további szakaszáról nem rendelkezünk adatokkal.
Források: Legfőbb Ügyészség Központi Irattára IX/698, F/29.