A négy elemi és a négy polgári elvégzését követően 1937. februárban szülővárosában egy ügyvédi irodában kapott állást. 1939. szeptember 1-jétől a ceglédi járásbíráságnál dolgozott irodagyakornokként. 1941. július 8-án kinevezték a kecskeméti járásbírósághoz kisegítő díjnokká, 1942. június 23-án állandó díjnokká. 1943. október 3-tól a Kecskeméti V. tüzérosztálynál teljesített katonai szolgálatot. 1945. áprilisban hadifogságba esett, 1947. augusztusban tért haza a Szovjetunióból. Pártonkívüli volt. 1948. július 20-án a ceglédi járásbíróságra került, 1949. június 2-án segédhivatali tisztviselői vizsgát tett. 1952–1953-ban elvégezte a Bírói és Államügyészi Akadémiát, s 1953. április 10-én kinevezték a kecskeméti államügyészséghez államügyésszé. 1955. március 17-én áthelyezték a kiskőrösi, 1955. október 7-én kunszentmiklósi járási ügyészséghez. 1956. február 1-én a dunavecsei járási ügyészség járási ügyészhelyetteseként, 1956. május 1-től ugyanitt járási ügyészként dolgozott. 1957. augusztus 30-ától a Bács-Kiskun Megyei Ügyészségnél lett beosztott ügyész. Az áthelyezés hátterében az állt, hogy a dunavecsei rendőrség közbiztonsági őrizetbe akart helyeztetni egy agronómust a forradalom alatti magatartásáért, amit Kapu megtagadott, arra hivatkozva, hogy személyesen ismeri az illetőt és múltját. 1958. november 24-én szolgálati titok megsértése miatt fegyelmi úton elbocsátották az ügyészség kötelékéből.

Források: Legfőbb Ügyészség Irattára