Apja gulyás, juhász, földműves volt. – A négy elemi kijárása után a szentesi állami gimnáziumban tanult tovább. 1944. októberben, a szovjet csapatok bevonulása után a szentesi városházán lett tisztviselő. 1945. márciusban felvették a Magyar Kommunista Pártba, ugyanattól a hónaptól a kommunista irányítás alatt álló Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Madisz) szentesi vezetőségi tagjaként, majd megyei szervező titkáraként, illetve megyei titkáraként dolgozott. A gimnáziumot magántanulóként fejezte be, 1947. decemberben Szegeden érettségizett. 1946. júliusban felvették a politikai rendőrség kötelékébe, elvégezte a nyomozó tiszti tanfolyamot, 1948–1949-ben a Magyar Államrendőrség egyéves tiszti akadémiáját (a rendőrakadémiát), valamint 1951-ben az Államvédelmi Hatóság Vorosilov Határőr és Belső Karhatalmi Tiszti Iskoláját. Nyomozó tiszti, belső karhatalmi beosztott tiszti és zászlóaljparancsnoki beosztásokat töltött be. 1954. márciusban államvédelmi századosi rendfokozatban leszerelt, mert kinevezték a Legfőbb Ügyészség Különleges Ügyek Osztályára főosztályügyésznek. Csupán ezt követően kezdte meg tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, ahol 1957. júliusban szerzett doktori oklevelet. 1954. novemberben áthelyezték a Csongrád Megyei Ügyészséghez, ahol a különleges ügyek ügyészeként és személyügyi megbízottként dolgozott. 1955. szeptemberben visszakerült a Legfőbb Ügyészséghez. 1957. februárban ismét a Csongrád Megyei Ügyészséghez került. 1957-es minősítése szerint „az ellenforradalom ideje alatt egészen az őrizetbe vételéig kemény harcot folytatott az ellenforradalmárokkal szemben, és mindaddig, amíg szabadlábon volt, a BM Csongrád Megyei Főosztály épületében tartózkodott, és ott a rendőr elvtársakat helyes javaslatokkal látta el. Az ellenforradalmat követő időben a legkiválóbban kivette részét az ellenforradalom felszámolásával kapcsolatos ügyészi munkából, és mint a politikai ügyek ügyésze, kiváló munkát végzett. […] Különösen nagy érdeme volt […] dr. Perbíró József és társai, Skultéti Medárd és társai és dr. Baróty Dezső vádlottak ellen indított szervezkedési bűnügyekben, mert ezekben az ügyekben a nyomozati felügyeletet kezdet kezdetétől az ügyek teljes befejezéséig ő gyakorolta.” 1957. december 1-jével századosi rendfokozatban áthelyezték a katonai ügyészség állományába.

Kitüntetések: 48-as Díszérem (1948).