1914. 12. 26. Nyíregyháza — 2002. 03. 06. Budapest
Anyja neve: Boross Gizella
Apja neve: Ember Lajos
Apja MÁV-irodakezelő volt. – 1933-ban a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában érettségizett, 1937-ben a debreceni Tisza István Tudományegyetemen jogtudományi doktori oklevelet szerzett. Egyetemi tanulmányai idején, mint a Turul Szövetség tagja, bekapcsolódott a Márciusi Front tevékenységébe. 1937–1938-ban letöltötte tényleges katonai szolgálatát. A második világháború idején felmentése miatt, amelynek oka nem ismert, nem hívták be. 1939. februártól a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumban dolgozott előadóként, fogalmazóként, majd segédtitkárként nevezték ki. 1945. március 1-jén, a főváros ostroma a szovjetek – polgári személyként – rövid időre hadifogságba vetették, március 20-tól május 26-ig közelebbről nem ismert katonai szolgálatot teljesített.
1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, később az utódszervezetinek is tagja lett. 1945 augusztustól a Népjóléti Minisztériumban dolgozott, 1949-től 1951-ig a minisztérium törvény-előkészítő és jogi osztályát vezette. 1951-től 1954-ig a Bírói és Államügyészi Akadémián a marxizmus–leninizmus tantárgy szemináriumvezető tanára volt.
1954. szeptembertől a Fővárosi Ügyészségen dolgozott vádiratszerkesztő ügyészként. Személyi anyagából kiderült, hogy az „ellenforradalom alatt rendkívül mérsékelt magatartást tanúsított. Úgy nyilatkozott, hogy bízik abban, hogy Nagy Imrének – éppen úgy mint Gomulka elvtársnak – sikerül megtalálni a helyes álláspontot és letörni az »ellenforradalmi« erőket”. November 4-e után is „rendkívül nehezen ismerte el, hogy Nagy Imre nem egy ideológiai tévedést elkövető, rendkívüli hibás magatartású szocialista, hanem egy »nacionalista ellenforradalmár«”.
1957. márciusban a Budapest V. Kerületi Ügyészség élére állították. 1958. januártól a Fővárosi Ügyészségen dolgozott beosztott ügyészként, 1959. decemberben az akkor szervezett instruktori és ellenőrzési csoport vezetőjévé nevezték ki. A csoport megszüntetését követően a titkárság vezetője lett. 1975. május 31-én vonult nyugállományba.
Kitüntetések:
Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1947); Magyar Népköztársasági Érdemrend V. osztálya (1950); az Ügyészség Kiváló Dolgozója (1959); Munka Érdemrend bronz fokozata (1964); Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970); Testnevelés és Sport Érdemes Dolgozója (Magyar Testnevelési és Sportszövetség, 1970); Munka Érdemrend ezüst fokozata (1971).
Források: Legfőbb Ügyészség Központi Irattára XI/2672, E/22.