Perek

Vádlottak: 462 / 1734

1923. 02. 27. Aranyod

Foglalkozása a peres iratok szerint: segédmunkás

A zalaszentgróti forradalmi események megtorlását célzó eljárás eredetileg Fülöp Kálmán és hét társa ellen indult. 1957 augusztusában azonban jelentősen kibővítették a vádlottak körét, így a Zalaegerszegi Megyei Bíróság 1957. szeptember 23-án végül huszonöt vádlottat ítélt el szervezkedés, vagyonrongálás és magánlaksértés címén. A periratok szerint a járási központ üzemeiben – miután hírét vették az előző napi zalaegerszegi eseményeknek – 1956. október 26-án kezdtek sztrájk és felvonulás szervezésébe, amelyhez a keszthelyi gimnázium diákjai közül is többen csatlakoztak. A középületekről eltávolították a kommunista jelképeket, és ledöntötték a szovjet emlékművet. A megmozdulásokon a vádlottak közül többen részt vettek. A tüntetők először Nyikos György volt terménybegyűjtő házához vonultak – akit azonban nem találtak otthon –, onnan a tanácsházához, majd a pénzügyőrség, végül a járási begyűjtési hivatal épületéhez mentek. A következő napokban a szétesett tanácsrendszer helyén sor került a közigazgatás – az ítélet szóhasználata szerint horthysta – újjászervezésére. Október 28-án megalakult a járási forradalmi bizottság, amelynek titkára a szentgróti forradalmi események központi figurája, Légrádi József volt segédjegyző lett. A járási tanács apparátusa október 30-án munkástanácsot alakított az adminisztratív ügyek intézésére. Létrejött a fegyvertelen, a rendőrséggel, valamint a járási hadkiegészítő parancsnoksággal egyaránt együttműködő nemzetőrség, az üzemekben és vállalatoknál pedig megalakultak a munkástanácsok. Légrádi a járás községeiben koordinálta a forradalmi bizottságok megalakítását, a helyi pártfunkcionáriusok egy részét pedig leváltották. A november 4-i szovjet intervenció hírére Varga Lajos néhány társával fegyveres ellenállást tervezett, de a járási forradalmi bizottság elnöke, Horváth Ferenc meggyőzte őket a harc kilátástalanságáról. A szovjet csapatok november 7-én ellenállás nélkül vonultak be Zalaszentgrótra. A munkástanácsok a katonai megszállás ellenére tovább működtek, és azt is elérték, hogy Horváthot decemberben járási tanácselnöknek nevezzék ki. A helyi utóvédharcok legaktívabb szereplője a Zalaszentgróti Ruházati Szövetkezet munkástanácsának tagja, Rosta Sándor volt. A vezetésével december 8-án megalakult a járási munkástanács, majd ő volt az, aki saját készítésű, a szovjet csapatok kivonását, az ÁVH visszaállításának megtiltását, az ország függetlenségét követelő röplapokat terjesztett szerte a járásban.

1957.04. 25. — 1957.08. 12.

Vizsgálati szakasz

Gyanúsított

Főkihallgató

Nyomozó szerv

Gombkötő Lajos

Nyomozati
cselekmények

Andó József r. törzsőrmester

Társak

1957.08. 05. — 1957.09. 23.

Bírósági szakasz

Elsőfokú eljárás 1957. 08. 05. — 1957. 09. 23.

Perszám

Eljáró bíróság

Tárgyalás módja

Helyszíne

Tárgyalási napok

B.410/1957

Zalaegerszegi Megyei Bíróság

nyilvános

Zalaszentgrót

1957.08.05. , 08.06. , 08.07. , 08.08. , 08.09. , 08.10. , 08.12. , 08.13. , 08.14. , 08.15. , 08.16. , 08.17. , 08.18. , 08.21. , 08.22. , 08.24. , 08.26. , 08.27. , 08.28. , 08.29. , 08.30. , 08.31. , 09.02. , 09.03. , 09.04. , 09.05. , 09.06. , 09.07. , 09.09. , 09.23.

Vádlottak

Bírói tanács

A tárgyaláson eljáró ügyész

XXII.

tanácsvezető bíró

Társak

népi ülnök