Logo
Keresés
Keresés
Navigáció
Perek: 174 / 275
Nausch Rudolf pere
A per
A Nausch Rudolf elleni statáriális perrel az volt a hatalom célja, hogy elejét vegye a további ellenállásnak a gazdasági és politikai szempontból egyaránt meghatározó jelentőségű Tatabányán, ahova Kádár János november 30-án személyesen utazott le, hogy a termelés újraindításáról tárgyaljon a bányászok munkástanácsával. Tatabányán november 4-e után két rendfenntartó erő szerveződött. A kádárista pártbizottságnak alárendelten a Beer János bányász vezette úgynevezett Beer-csoport, majd Tóth József ezredes parancsnoksága alatt a honvéd karhatalom, a két csoport ugyanakkor kölcsönösen bizalmatlan volt egymással szemben. A munkástanácsok és a hatalom között a helyzet december elején kiéleződött, amikor egyfelől magasabb, regionális szintre jutott a munkástanácsok szerveződése, másfelől megkezdődött az „ellenforradalmi” vezetők őrizetbe vétele. December 7-én a felkelők megtámadták a Beer-csoportot, amelynek tagjai csak szovjet katonai segítséggel tudtak elmenekülni. A támadás retorziójaként nagyarányú őrizetbe vételek kezdődtek, amelyek ellen fegyverekkel is felszerelt őrséget szerveztek a zömmel bányászok lakta VI-os telepen. Miután néhány napig eredményesen védekeztek a karhatalmistákkal szemben, december 11-ére virradó éjszaka egy szovjet–karhatalmista támadás megtörte az ellenállást, majd megindultak a razziák az elrejtett fegyverek felkutatására. Nausch Rudolfnál, aki tagja volt a telep őrségének, az elsők között találtak fegyvereket december 14-én. A két nap múlva megtartott rögtönítélő tárgyaláson a bíróság halálra ítélte a huszadik életévét még be sem töltött vádlottat. Tekintettel fiatal korára, büntetlen előéletére, és mert a bíróság tagjaiból alakult kegyelmi tanács nem látta bizonyítottnak, hogy a fegyvereket ellenforradalmi céllal rejtette el, kegyelmi kérvényét az Elnöki Tanács elé terjesztették, amely a halálos ítéletet életfogytiglani börtönbüntetésre változtatta. Nausch Rudolf azon kevesek közé tartozott, akiket jogerős büntetésük töltése közben ismét bíróság elé állítottak, lényegében ugyanazon cselekményért, ami miatt egyszer már elítélték. Az 1958-ban a VI-os telepi bányászok ellen indított eljárás XXIII. rendű vádlottjaként szervezkedésben való részvétel címén jogerősen két év börtönt kapott életfogytiglani büntetése mellé. Az ítélet szerint december 7-én részt vett a Beer-csoport megtámadásában, majd a VI-os telep őrségének tagjaként a karhatalmistákkal szembeni fegyveres ellenállásban.
1956.
12. 14.
— 1956.
12. 15.
Vizsgálati szakasz
Gyanúsított
Főkihallgató
Nyomozó szerv
Nausch Rudolf
Nyomozati
cselekmények
nincs adat
Komárom Megyei RFK
1956.
12. 16.
Ügyészségi szakasz
Gyanúsított
Ügyész
Ügyészség
Nausch Rudolf
Intézkedések
Csordás János százados
Budapesti Helyőrségi Katonai Ügyészség
Vádiratban
foglalt vád
1956.
12. 16.
Bírósági szakasz
Egyfokú eljárás
1956. 12. 16.
Perszám
Eljáró bíróság
Tárgyalás módja
Helyszíne
Tárgyalási napok
B.503/1956
Budapesti Helyőrség Katonai Bírósága mint rögtönítélő bíróság
nyilvános
Budapest
1956.12.16.
Vádlottak
Bírói tanács
A tárgyaláson eljáró ügyész
I.
Nausch Rudolf
Mundi János hb. őrnagy
tanácsvezető bíró
Csordás János százados
Nyitrai Lajos alezredes
katonai ülnök
Michnai Ferenc őrnagy
katonai ülnök
Ítélet
Száma: B.503/1956
Kihirdetés helye: Budapest
Időpontja: 1956. 12. 16.
Vádlottak
Főbüntetés
Vagyoni mellékbüntetés
Vádak
Az ítélet jogerős?
I.
Nausch Rudolf
halál
nem
ítéletben foglalt
igen
Kegyelmi tanácskozás
Elítélt
A bírói tanácsból alakult kegyelmi tanács
Nausch Rudolf
kegyelmi kérvényét a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához felterjesztette
Kegyelmi kérvény
Elítélt
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa
Nausch Rudolf
büntetését kegyelemből életfogytig tartó börtönre változtatta