1932. 12. 26. Esztergom — 1959. 02. 26. Budapest
Születési név: Sticker Katalin
Foglalkozása a peres iratok szerint: segédmunkás
Apját nem ismerte, 13 éves koráig menhelyen és nevelőszülőknél nevelkedett, mint a többi testvére, akik közül csak egyet ismert. Hét általános iskolai osztály elvégzése után 1945-ben anyja magához vette, és varrni taníttatta. Mivel nagyon rossz volt a viszonyuk, hamarosan elköltözött hazulról. Újpesten, a Magyar Pamutipari Vállalatnál ipari tanuló és orsózó lett. 1952-ben férjhez ment, és mivel férje a honvédségnél dolgozott, otthagyta a gyárat, és takarítónő lett a honvédségnél. Miután 1955-ben elváltak, őrizetbe vételéig a fegyvereket gyártó Lámpagyárban dolgozott gépmunkásként a IX. kerületben, a Soroksári úton.
Október 24-én reggel gyalog indult munkába, de a Nyugati pályaudvarnál csatlakozott a Vörös Csillag nyomda előtt tüntetőkhöz, akik az ott őrizetbe vett felkelők szabadon engedését követelték. Innen egy tehergépkocsin a Corvin közbe ment. A harcok idején elsősegélyben részesítette a sebesülteket, segített a harcosok élelmezésében. Többször megpróbált hazajutni, de ez a harcok miatt nem volt lehetséges. Október 26-án csatlakozott a Vajdahunyad utca 41. alatti felkelő csoporthoz. Ekkor ismerkedett meg majdani pertársával, Wittner Máriával, akivel végig együtt volt a forradalom idején. A csoporttal maradtak azt követően is, hogy a felkelők a fegyverszünet után nemzetőrré lettek, ő november 2-án kapta meg az igazolványát. A Mosonyi utcai rendőrkarhatalmi laktanyában akartak fegyvereket vételezni az egységnek, de onnan már elvittek mindent, ezért a kőbányai kapitányságon látták el magukat fegyverrel. Nemzetőrként elsősorban őrszolgálatot adott. November elején részt vett a Köztársaság téren a kazamaták utáni kutatásban. November 4-én az egység az Üllői úti Örökimádás templommal szemben vette fel a harcot a támadó szovjet csapatokkal. Havrilla Béláné a fegyveres harcban nem vett részt, de segített Molotov koktélok készítésében és a sebesültek elsősegélyben részesítésében. November 7-én belátva a helyzet kilátástalanságát, másokkal együtt Ausztriába menekült. Még az év végén kijutott Svájcba, de udvarlója hívására 1957. január 12-én visszajött Magyarországra. Nem ment vissza a Lámpagyárba, a Stílus Háziipari Szövetkezetnek lett a bedolgozója.
1957. július 25-én vették őrizetbe.