1930. 01. 24. Répcelak — 1959. 02. 18. Budapest
Foglalkozása a peres iratok szerint: szerszámkészítő
Csecsemőkorában elvesztette az anyját, sokáig a nagyszülei nevelték. Hétéves volt, amikor az apja két nővérével együtt magához vette. Apjuk új felesége igazi mostohájuk volt, a családi feszültségek miatt apja inni kezdett. Bárány a nyolc általános iskolai osztály elvégzése után lakatosnak tanult, 1948-ban szabadult fel. Később kitanulta a fémgyalus szakmát is. A Csepel Művekben kezdett dolgozni, őrizetbe vételéig ez volt az egyetlen munkahelye. 1950-ben megnősült, a következő évben az ÁVH-hoz hívták be katonának, ahol a korban általában is nagyon szigorú, a sorállományt számtalanszor megalázó bánásmód még rosszabb volt, mint a néphadseregben. Ott családi problémái miatt öngyilkosságot kísérelt meg. 1954-ben jelentkezett a pártba, de zilált családi életére hivatkozással nem vették fel, pedig kétszeres sztahanovista volt.
Október 23-án a délelőtti műszakból hazatérőben csatlakozott a tüntetéshez. Ott volt a Bem-szobornál, a Kossuth téren és a Rádiónál. Október 24-től részt vett a fegyveres harcban, ő lett az egyik Tompa utcai csoport vezetője. Harcoltak a szovjetekkel, és segítettek szétszórni azt a különítményt, amely a Deák téri kapitányságról érkezett a Kilián laktanya környéki fegyveres ellenállás felszámolására. Már a harcok idején az egyik legismertebb felkelőparancsnok volt, a Magyar Ifjúság című lap terjedelmes írást közölt róla november 3-i számában. Csoportja a fegyverszünet után csatlakozott a nemzetőrséghez, a Petőfi hídig az ő feladatuk volt a közrend biztosítása. Emberei részt vettek a felhívásra nem jelentkező államvédelmi tisztek előállításában. November 4-én felvették a harcot a szovjet csapatokkal, de a hatalmas túlerővel szemben nem sokáig tudták tartani magukat.
Bárány november 18-án megpróbált Ausztriába szökni, de Horvátzsidánynál elfogták, és Szombathelyre szállították, a Hazatelepítő Központba. Onnan november 21-én jutott vissza Budapestre. Csepelen beválasztották a Gépgyár munkástanácsába. Forradalmi Ifjúsági Szövetség néven létrehozott egy szervezetet azzal a szándékkal, hogy legális eszközökkel folytassák a küzdelmet az október 23-i célokért. Kapcsolatba került az akkor már „ávós” ellenőrzés alá került MEFESZ-szel és a Központi Honvéd Kórházban folyó szervezkedéssel is. Utóbbi számára Csepelen jelentős mennyiségű fegyvert gyűjtött, amelyet az Ifjúsági Otthonban rejtett el. December 10-én őrizetbe vették, de január végén, vélhetően annak reményében, hogy társai nyomára vezeti a politikai rendőrséget, szabadlábra helyezték. 1957. április 20-án tartóztatták le ismét.
A kép forrása: Budapest Főváros Levéltára