1911. 06. 27. Budapest — 1958. 05. 20. Budapest
Foglalkozása a peres iratok szerint: szabósegéd
Apja géplakatossegéd volt. Érettségi után felsőfokú fémipari iskolát végzett, majd kitanulta a szabómesterséget is. 1934-ben katonának jelentkezett, 1944-ben tartalékos főhadnagy volt. 1938-ban belépett a Nyilaskeresztes Pártba, tagja volt a Turul szövetségnek is. Az ítélet indoklása szerint 1944. október 15-én, a nyilas hatalomátvételkor részt vett a várbeli kormányhivatalok megszállásában, majd a Vár védelmében a németek oldalán, meg is sebesült. 1945-ben internálták, de megszökött. 1947-ben ismét őrizetbe vették, és a Budapesti Népbíróság háborús bűntett vádjával két év börtönbüntetésre ítélte. Háború alatti tevékenységére és állítólagos antiszemitizmusára vonatkozó adatokat – a népbírósági ítélet rendelkező részét leszámítva – a peranyag nem tartalmaz. Szabadulása után szabóként dolgozott. Megnősült, három gyereke született. Tizenöt éves fia meghalt a forradalom idején.
A periratok szerint 1956. október 25-én a Kossuth téri sortüzet követően élére állt a brit, majd jugoszláv követséghez vonuló véres zászlós tüntetésnek. A BM Jászai Mari téri országos, majd a Deák téri budapesti főosztálya előtt követelték a politikai foglyok szabadon bocsátását. A Deák téren tagja lett annak a küldöttségnek, amellyel tárgyalt Kopácsi Sándor. Október 30-án belépett a nemzetőrségbe, bekerült a Király Béla közvetlen irányítása alatt álló hadtáp-albizottságba, majd az egyetemi forradalmi bizottságok és Kopácsi között közvetített. Vallomása szerint eltűnt fia keresése közben kapcsolódott be az eseményekbe. November 4. után a XIII. kerületben, lakóhelye közelében átvette egy szovjetek által bekerített felkelőcsoport irányítását, akiket kivezetett a gyűrűből. A fegyveres harc bukása után bekapcsolódott a röplapok terjesztésébe. November közepén értesült arról, hogy egy csoport ki akarja szabadítani a Nyugati pályaudvaron deportálásra váró foglyokat. Átvette az akció irányítását, és sikerült kiszabadítaniuk az elhurcolásra várókat. Két pisztolya volt, amelyeket előbb munkahelyén majd egy vele együtt elítélt ismerősénél rejtett el.
1956. december 5-én vették őrizetbe.
A kép forrása: Budapest Főváros Levéltára