Veréb Lászlót 1959. január 22-én helyezték előzetes letartóztatásba. Előző nap legálisan tért haza Ausztriából, vállalva, hogy 1957. januári szökéséért felelősségre vonják. Hűtlenség és a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel címén emeltek vádat ellene.
A vádak bizonyítása a büntetőeljárás mindegyik szakaszában ellentmondásmentes volt. A vádlott folyamatos beismerésben volt, részletes feltáró vallomásokat tett. Maguk a vádak voltak problémásak. A szervezkedésben való részvétel tárgyi alapja az volt, hogy Veréb 1956. november 4-én jelentkezett a nemzetőrségbe, és parancsra részt vett egy államvédelmi tiszt előállításában. Ügyvédje, Major Ákos, az 1945 utáni perek ismert népbírája védőbeszédében rámutatott, hogy védencét olyan parancs végrehajtásáért vonnák felelősségre, amelynek kiadóját, a nemzetőrparancsnokot a legcsekélyebb elmarasztalás sem érte. A hűtlenségi vád pedig – amelyért halálra ítélték – három szempontból is problémás. Egyrészt a bizonyítás kizárólag a vádlott vallomásain alapult, márpedig az azt is tartalmazta, hogy csak kényszer hatására vállalta el a feladatot. Beszervezője ugyanis azzal fenyegette, hogy amennyiben nem vállalja az együttműködést, visszaadják Jugoszláviának (ide szökött Magyarországról), és tájékoztatják az ottani szerveket, hogy szökött katona, vagyis súlyos börtönbüntetésre számíthat. Másrészt Veréb vállalkozott a feladatra, alá is írta a beszervezési nyilatkozatot, de egyfelől csak értéktelen adatokat szolgáltatott (hol van az aszódi laktanya mosdója), másrészt a kapott feladatot nem teljesítette, hanem Magyarországra érve azonnal jelentkezett a rendőrségen, és jelentette beszervezését. Harmadrészt számos körülmény azt mutatja, hogy Veréb kémnek szervezése is az „ávó” provokációja volt. Az ugyanis valószínűtlen, hogy az USA zsarolással fogott magának kémet, ahogy az is, hogy az amerikaiak egy német panzióban képezték ki, miközben számos katonai bázissal rendelkeztek az NSZK-ban. Nem túl valószerű az sem, hogy 1959-ben fel akartak robbantani egy kevéssé fontos, bár hadianyagot is gyártó üzemet, miközben a forradalom idején teljesen passzívak maradtak. Ezek szerint Veréb Lászlót annak ellenére sújtották halálbüntetéssel, hogy tönkretette az amerikaiak jól induló akcióját, amikor Magyarországra érve leleplezni vélte cselszövésüket.
A Budapesti Katonai Bíróság 1959. augusztus 4-én a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel, külföldre szökés, hűtlenség és személyi igazolvánnyal kapcsolatosan elkövetett, közrendet és közbiztonságot veszélyeztető bűntett miatt halálra ítélte. Fellebbezését szeptember 3-án elutasította a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának különtanácsa. Október 6-án, a Kozma utcai börtön udvarán végezték ki. |