| A per középpontjában Biksza Miklós dabasi járási párttitkár 1956. december 10-én, Gyónon történt meggyilkolása állt. Biksza volt november 4. után az „ellenforradalom” legmagasabb rangú áldozata, ezért az átlagosnál is erélyesebben torolták meg a halálát: négy embert végeztek ki miatta.
Biksza december 10-én azért ment Gyónra, hogy átalakítsa a november 4. után tovább működő forradalmi tanácsot. A tanácsházán tartott megbeszélés idején tüntetők gyűltek az épület elé, akik a „muszkavezető” Biksza felelősségre vonását követelték. Az egyre fenyegetőbb helyzet elől a párttitkár menekülni próbált, de üldözői utolérték és megölték, a tőle elvett pisztollyal egy Kövecses Ferenc nevű egyetemista lőtte agyon. Mivel Kövecses Nyugatra menekült, őt nem tudták felelősségre vonni, helyette olyanokat ítéltek el, akik azonosítható módon vettek részt a párttitkár üldözésében vagy bántalmazásában. Elsőként Balla Pált, akit már a gyilkosság napján őrizetbe vett a honvéd karhatalom, azután Harmincz Istvánt és Lakos Jánost, legvégül, 1957. augusztusban a nemzeti bizottság vezetőjét, D. Szabó Károlyt. Kövecses Ferencet 1959-ben távollétében ítélték halálra.
Balla elismerte, hogy miután a menekülő párttitkár üldözői felé lőtt, elgáncsolta és megpofozta. Azt azonban mindvégig tagadta, hogy rugdosta volna, ahogy azt is, hogy ő tartotta volna a kötelet, amivel megkötözték. A bíróság tagadása ellenére két vádlott-társa terhelő vallomása alapján bűnösnek ítélte Ballát ezekben a cselekményekben.
Ballát a Pest Megyei Bíróság 1957. március 8-án nem rendkívüli büntetőeljárásban szándékos emberölés vádjával hét év börtönre ítélte. Három társára két és öt év közötti szabadságvesztést szabott ki. A bíróság azzal indokolta a szándékos emberölés vádját, hogy a Bikszát bántalmazóknak eleve számolniuk kellett azzal, hogy cselekményük a sértett halálát eredményezheti, és súlyosító körülménynek tekintette, hogy tettüket akarategységben követték el, Kövecses csak befejezte a folyamatot. A másodfokon eljáró Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa politikai indíttatású bűncselekménynek tekintette Balláék tettét, ezért a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvételben is megállapította bűnösségüket. Biksza megölését pedig a Legfelsőbb Bíróság március végén kiadott irányelve alapján nem szándékos emberölésnek, hanem a súlyosabb ítéletet maga után vonó, a cselekmény előzetes elhatározását feltételező gyilkosságnak minősítette. Ezek alapján 1957. október 22-én Ballát halálra ítélte. Az ítéletet három nappal később végrehajtották. |