| A per vádlottjai egymás közelében laktak Angyalföldön, gyerekkoruk óta jól ismerték egymást. A forradalomban egyikük sem vett részt, ketten akkor teljesítették katonai szolgálatukat, Láng pedig azokban a napokban végig dolgozott: a Belügyminisztérium egyik garázsában volt gépkocsiszerelő.
A vád tárgyává tett esemény 1956. december 7-én este történt. Láng Dániel, Bednár Miklós és Hocza Péter az országos szesztilalom idején egy zugkocsmában borozott szolgálaton kívüli rendőrökkel. Beszélgetés közben szóba került az előző napi vörös zászlós tüntetés és annak megzavarása a Nyugati pályaudvarnál. Láng megemlítette, hogy egy honvédtiszt ismerőse, Mátyás József hadnagy nála (pontosabban a per majdani másodrendű vádlottjánál, Nagy Attilánál) tette le szolgálati géppisztolyát.
Már jócskán fogyasztottak, amikor két házzal arrébb leparkolt egy karhatalmi járőrkocsi. A hírre a rendőrök, Láng, Bednár és mások kimentek az utcára, és néhányan szidalmazni kezdték a karhatalmistákat. Azok igazolásra szólították fel őket, és amikor Láng, valamint egy másik fiatal elszaladt, utánuk lőttek. Abban a hitben, hogy barátját, Bednárt találták el – aki valójában csak a kocsi alá bújt –, Láng elhozta Nagy Attila lakásáról a géppisztolyt, majd rövid sorozatokat adott le a karhatalmisták felé. Vele tartott Nagy két dobtárral. A kocsihoz mentek, ahol Láng leütötte az egyik karhatalmistát, Nagy és Bednár pedig lefegyverezte a másik kettőt. Ezt követően Láng és Nagy beszállt a gépjárműbe, és elhajtottak, de a járőr egyik tagja utánuk lőtt, és eltalálta az autó olajtartályát. A lövöldözést meghallva érkezett a Szabolcs utcába egy másik járőr, és az olajnyomot követve üldözőbe vette Lángékat, akiknek a kocsija a Hősök terénél felmondta a szolgálatot, így utolérték őket. Lángot leütötték, Nagyot pedig Béres Zoltán rendőr hadnagy kísérte egy fal felé. Közben géppisztollyal fejbe sújtotta, mire a fegyver elsült, és a hadnagy halálos sebet kapott.
A hatóságok ebből az eseménysorból kreáltak „ellenforradalmi” szervezkedést. Az ítéletbe emelt történet szerint Láng december 6-án a Nyugati pályaudvarnál szemtanúja volt, amikor a karhatalom megvédte a tüntetőket az ellentüntetőktől. Ezt követően határozta el barátaival, hogy a következő megmozdulásra felfegyverkeznek. Még aznap talált az utcán két kézigránátot, majd társaival erőszakkal megszerezték Mátyás József hadnagy géppisztolyát. December 7-én a zugkocsmában a szervezkedés tagjai tartottak megbeszélést, amelyet a véletlenül ott tartózkodó rendőrök meghallottak, és azonnal jelentették azt a Deák téri kapitányságnak. Onnan egy riadókocsit küldtek az elfogásukra. A majdani vádlottakat kihívták az utcára, de amikor Láng és egy másik fiatal meglátta a riadókocsit, elfutottak. Láng a géppisztollyal és Nagy Attilával tért vissza, és megkezdődött a tűzharc. A járőr parancsnoka egy idő után úgy határozott, hogy beosztottjai többségével Lángék mögé kerül, és csak három rendőrt hagyott a kocsinál, akiket a manőver alatt Lángék lefegyvereztek, a kocsit pedig elvitték. Ezt látva a járőrparancsnok bement a Deák téri parancsnokságra, ahonnan egy nagyobb egységgel visszatérve utolérte és lefegyverezte az „ellenforradalmár banda” két tagját. Ennek során Béres hadnagyot halálos lövés érte, amelynek „eredetét nem lehetett megállapítani”.
A bíróság három kérdésben nem tette magáévá az ügyészségnek a tárgyaláson módosított vádját. Nem szervezkedés vezetésében, hanem csupán abban való részvételben állapította meg Láng bűnösségét. Nem tekintette önálló bűncselekménynek a fegyverrejtegetést, mert az a megtorlás során is alkalmazott joggyakorlat szerint beolvadt volna a súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett szervezkedési vádba. Végül azon az alapon, hogy nem eltulajdonítani akarták a rendőrségi gépkocsit, nem állapította meg bűnösségüket rablásban. Amit bizonyítottnak tekintettek – vagyis a szervezkedésben való részvételt és a több ember elleni szándékos emberölés kísérletét –, az is elég volt az életfogytiglani ítélethez. |