Logo
Keresés
Keresés
Navigáció
Vádlottak: 355 / 1734
Farkas István
Életrajz
1911. 05. 02. Tornalja
Foglalkozása a peres iratok szerint: gépkocsivezető
Babits László és társai pere
A per
Az ügy középpontjában a forradalom napjaiban Miskolcon működő, úgynevezett defenzív csoport tevékenysége állt. A csoport – amelyet a megyei munkástanács igazságügyi bizottsága igyekezett ellenőrzése alatt tartani – Lővei István vezetésével 1956. október végén vált ki a megyei nemzetőrségből. A megyei tanács épületében felállított bázisuk a periratok szerint „tele volt bűnözőkkel és különböző osztályidegen elemekkel”. Feladatuk a rendfenntartás és elhárítás volt, az ítélet tényállása azonban másként fogalmazott a megbízásukat illetően: „a fegyveres és nyomozati alakulatok kulcspozícióiban helyet foglaló, befurakodott és romboló tevékenységre készen álló ávéhások, sztalinisták és rákosisták felderítése és teljes azonnali felszámolása”. A csoport őrizte a megyei ügyészség épületét, ahová az elfogott államvédelmi tiszteket szállították. Az őrizetbe vételek és az ott zajló kihallgatások növelték a Lővei-csoport és a munkástanács között eleve meglévő bizalmatlanságot. A munkástanács ugyanis attól tartott, hogy az államvédelmi tisztek utáni hajsza újabb erőszakhullámhoz vezet a megyében. A per erősen eltúlozta a Lővei-csoport radikalizmusát, valamint a miskolci nemzetőrséggel és a munkástanáccsal való szembenállását. Október 29-én a nemzetőrség áttette székhelyét a honvédlaktanyába, ám Lőveiék a megyei tanács épületében maradtak, és továbbra is általános rendfenntartó feladatokat láttak el. Egyebek mellett ők akadályozták meg Tiszapalkonyán a rabok kitörését, és kísérték át a határon az erőmű építésén dolgozó csehszlovák munkásokat. A társaság két alcsoportból: a nyomozó-hírszerző részlegből, illetve a 25 fős karhatalmi alakulatból állt. Szervezeti felépítését és céljait egy 23 pontos memorandumban foglalták össze, amelyet –a periratok szerint – Babits László ismert. A forradalom leverése után Lővei elmenekült az országból, a megtorló rendszer nem tudta bíróság elé állítani, ezért a csoport Magyarországon maradt tagjai ellen indították meg a nyomozást 1957 áprilisában. Babits az október 25-én a miskolci egyetemvárosban és a Lenin Kohászati Művekben zajló nagygyűlésen, amelyen megalakították a megye munkástanácsát, munkahelye, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat képviseletében vett részt. Később a gépjavító munkástanácsának elnöke lett. Október 27-én Antal Gyula rendőr törzsőrmester meglincselése miatt szétesett a megyei munkástanács. Az újjászervezett testületnek Babits is tagja lett. Elsőrendű vádlottként végül életfogytiglanra, vádlott-társait egy és tizenöt év közötti börtönbüntetésre ítélték.
1957.
04. 22.
— 1957.
06. 30.
Vizsgálati szakasz
Gyanúsított
Főkihallgató
Nyomozó szerv
Farkas István
Nyomozati
cselekmények
Gyurcsán Sándor rny. főhadnagy
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei RFK Politikai Nyomozó Osztály Vizsgálati Alosztály
Társak
1957.
07. 30.
— 1957.
08. 27.
Ügyészségi szakasz
Gyanúsított
Ügyész
Ügyészség
Farkas István
Intézkedések
Halmai Miklós
dr. Borbély Sándor
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyészség
Vádiratban
foglalt vád
Társak
1957.
09. 20.
— 1957.
10. 19.
Bírósági szakasz
Elsőfokú eljárás
1957. 09. 20. — 1957. 10. 19.
Perszám
Eljáró bíróság
Tárgyalás módja
Helyszíne
Tárgyalási napok
Nb.1230/1957-3
Miskolci Megyei Bíróság népbírósági tanácsa
nyilvános
Miskolc
1957.09.20. , 10.14. , 10.15. , 10.19.
Vádlottak
Bírói tanács
A tárgyaláson eljáró ügyész
II.
Farkas István
dr. Varga János
tanácsvezető bíró
dr. M. Tóth Imre
Társak
Pavlánszky János
népbíró
Priszter György
népbíró
Ítélet
Száma: Nb.1230/1957-12
Kihirdetés helye: Miskolc
Időpontja: 1957. 10. 15.
Vádlottak
Főbüntetés
Vagyoni mellékbüntetés
Vádak
Az ítélet jogerős?
II.
Farkas István
15 év börtön
teljes vagyonelkobzás
ítéletben foglalt
igen
Társak
Másodfokú eljárás
1958. 03. 25. — 1958. 03. 26.
Perszám
Eljáró bíróság
Tárgyalás módja
Helyszíne
Tárgyalási napok
Nbf.II.5002/1958
Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa
nyilvános
Budapest
1958.03.25. , 03.26.
Vádlottak
Bírói tanács
A tárgyaláson eljáró ügyész
Társak
dr. Vida Ferenc
tanácsvezető bíró
dr. Imrefi László
Györe József
népbíró
Rudas Ernő
népbíró
Szabó Sándor
népbíró
Szente József
népbíró
Ítélet
Száma: Nbf.II.5002/1958
Kihirdetés helye: Budapest
Időpontja: 1958. 03. 26.
Vádlottak
Főbüntetés
Vagyoni mellékbüntetés
Vádak
Az ítélet jogerős?
Társak