Logo
Keresés
Keresés
Navigáció
Perek: 43 / 275
Csizmadia János pere
A per
Csizmadia János egy gyerekkori betegség következtében jobb lábát alig tudta mozgatni. 1956. október 26-án jelen volt a BM Borsod-Abaúj-Zemplén megyei főosztályának elfoglalásakor, amelyet követően egy pisztolyt és két doboz lőszert magával vitt. (A főosztályt ostrommal vették be a felkelők, az ott talált jelentős mennyiségű fegyvert és lőszert széthordták.) A forradalmat követő hetekben újabb pisztolyokat és lőszereket szerzett, ezeket szoba-konyhás lakásuk egyetlen szekrényének alsó polcán tartotta. December 13-án egy pisztolyt magához véve meglátogatta bátyját. A 17 órakor kezdődő kijárási tilalom ellenére este 9 óra tájban indult haza. Belebotlott egy rendőrjárőrbe, amely igazoltatta, megmotozta, és a nála talált pisztoly miatt letartóztatta. Ügyét a statárium hatálya alatt rögtönítélő bíróság elé utalták. A tárgyaláson azzal védekezett, hogy a fegyvert önvédelemből tartotta magánál, mert sötétedés után rossz volt a közbiztonság a városban. A bíróság azonban az igazoltatást végző rendőr százados vallomását fogadta el, aki azt állította, hogy gyanúja szerint Csizmadia őt vagy a postánál őrt álló szovjet katonát készült megtámadni. „Én akkor, pillanatok alatt átgondolva a helyzetet, arra gondoltam, hogy az ismeretlen személy fegyver után nyúl, aki engemet vagy pedig a szovjet elvtársat akarja lelőni, aki száz méterre teljesített szolgálatot a nagypostánál. Én, felismerve ezen komoly és veszélyes helyzetet, elszántam magamat, hogy az ismeretlen személyt megmotozom” –vallotta a tárgyaláson. A hadbíróság nem vizsgálta, hogy Csizmadia csak jelen volt a főosztály elfoglalásakor, vagy részt is vett abban. Az eljárás a fegyverrejtegetésre koncentrált, annak vádjával szabták ki az életfogytiglani börtönbüntetést. A Legfelsőbb Bíróság elnöke 1957 elején törvényességi óvást emelt, mert álláspontja szerint az ítélet törvénysértő volt. A vonatkozó jogszabályok alapján ugyanis huszadik életévét betöltött vádlottal szemben statáriális eljárásban csak halálbüntetés vagy tíztől tizenöt évig terjedő börtön volt kiszabható, életfogytiglan nem. A Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának tanácsa a törvényességi óvást alaposnak találta, és Csizmadia börtönbüntetését tizenkét évre szállította le.
1956.
12. 13.
— 1956.
12. 14.
Vizsgálati szakasz
Gyanúsított
Főkihallgató
Nyomozó szerv
Csizmadia János
Nyomozati
cselekmények
Turi Lajos r. alhadnagy
Miskolci Városi RK
1956.
12. 15.
Ügyészségi szakasz
Gyanúsított
Ügyész
Ügyészség
Csizmadia János
Intézkedések
Valachi László őrnagy
Budapesti Helyőrségi Katonai Ügyészség
Vádiratban
foglalt vád
1956.
12. 15.
— 1957.
02. 06.
Bírósági szakasz
Egyfokú eljárás
1956. 12. 15.
Perszám
Eljáró bíróság
Tárgyalás módja
Helyszíne
Tárgyalási napok
B.506/1956
Budapesti Helyőrség Katonai Bírósága mint rögtönítélő bíróság
nyilvános
Miskolc
1956.12.15.
Vádlottak
Bírói tanács
A tárgyaláson eljáró ügyész
I.
Csizmadia János
Pinczés István hb. főhadnagy
tanácsvezető bíró
Valachi László őrnagy
Harányi György alhadnagy
katonai ülnök
Ítélet
Száma: B.506/1956
Kihirdetés helye: Budapest
Időpontja: 1956. 12. 15.
Vádlottak
Főbüntetés
Vagyoni mellékbüntetés
Vádak
Az ítélet jogerős?
I.
Csizmadia János
életfogytig tartó börtön
nem
ítéletben foglalt
igen
Törvényességi óvás utáni eljárás
1957. 02. 06.
Perszám
Eljáró bíróság
Tárgyalás módja
Helyszíne
Tárgyalási napok
Katf.IV.59/1957
Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma
zárt
Budapest
1957.02.06.
Vádlottak
Bírói tanács
A tárgyaláson eljáró ügyész
I.
Csizmadia János
Nagy Sándor hb. alezredes
tanácsvezető bíró
Simonfi Albert alezredes
Szijártó Károly hb. százados
előadó bíró
Szimler János hb. alezredes
ítélő bíró
Ítélet
Száma: Katf.IV.59/1957
Kihirdetés helye: Budapest
Időpontja: 1957. 02. 06.
Vádlottak
Főbüntetés
Vagyoni mellékbüntetés
Vádak
Az ítélet jogerős?
I.
Csizmadia János
12 év börtön
nem
ítéletben foglalt
igen