| Kabelács Pál és bátyja, Károly ügyét gyorsított eljárásban tárgyalta a Fővárosi Bíróság. A népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló cselekménnyel, valamint többrendbeli rablással vádolták őket. Külön kiemelendő, hogy az ügyészség nem emelt vádat ellenük gyilkosság vagy gyilkossági kísérlet címén, ami a későbbi eljárások során már bevett gyakorlattá vált a fegyveres harcokban részt vevőkkel szemben.
Kabelács Pál október 23-án csatlakozott a felkeléshez. A Kilián laktanyánál szerzett fegyverrel részt vett a rádió épületének elfoglalásában, majd a IX. kerületben bekapcsolódott a szovjetek elleni harcba. Egy ideig a más perben halálra ítélt és kivégzett Bárány János vezette Tompa utcai fegyveresekkel tartott, ott csatlakozott hozzá két bátyja, Rudolf és Lajos (utóbbi november 6-án halálos sebet kapott), valamint öccse, László. A fegyverszünet bejelentése után fegyvereiket megtartva beléptek a IX. kerületi nemzetőrségbe, amelyen belül néhány közeli ismerősükkel egy önálló egységet alkottak. Ekkor csatlakozott testvéreihez Károly. Járőröztek, illetve házkutatásokat tartottak államvédelmi tisztek lakásán, ahonnan elvitték a kincstári felszerelést. Erre azon az alapon kaptak parancsot, hogy miután az ÁVH megszűnt, tagjai nem jogosultak az ott kapott felszerelés megtartására. Erre alapult a rablási vád.
November 4-én a Ferenc körúton felvették a harcot a Budapestre támadó szovjet csapatokkal, de továbbra is folytattak házkutatásokat olyan ávósoknál, akiket a szovjetekkel való összejátszással vagy fegyverrejtegetéssel gyanúsítottak. Kabelács Károly november 7-én, Pál másnap adta fel a kilátástalan harcot, és csatlakozott a IX. kerületi pártbizottság székházába települt orvostanhallgatókhoz. November 22-én több társával megpróbált átjutni Ausztriába, de elfogták. 1957. januárban szabadult, de márciusban bátyjával együtt letartóztatták, és megindították ellenük az eljárást ötvenhatos cselekményeik miatt.
A testvérek a rablási vádak többségét mindvégig tagadták, és az eljárásban általában nem is sikerült bizonyítani, hogy a panaszosok által felsorolt értékeket személy szerint ki vitte el. A bíróság azonban bizonyítottnak találta a rablásban való bűnösségüket, és azért, valamint az államrend megdöntésére irányuló cselekmény címén Kabelács Pált halálra, Károlyt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. A másodfokú bíróság mindkét vádlott esetében az államrend elleni mozgalomban játszott tevékeny részvételre módosította a politikai cselekmény jogi minősítését, és az alapján Kabelács Pált tizenhét, Károlyt pedig tizenöt év börtönbüntetésre ítélte. |