Logo
Keresés
Keresés
Navigáció
Vádlottak: 1512 / 1734
Takács Mihály
Életrajz
1939. 02. 19. Szeghalom
Foglalkozása a peres iratok szerint: gépkezelő
Hufnágel István és társai pere
A per
Az ügyben 1957. februárban került sor az első őrizetbe vételekre. A nagytétényi nemzetőrök ellen kezdetben köztörvényesített vádak alapján a Budapest XXII. kerületi kapitányság folytatott vizsgálatot. Ügyük június elején került a politikai rendőrség budapesti vizsgálati osztályához, akkor vonták össze a nagytétényi nemzeti bizottság vezetői elleni nyomozással. A nemzeti bizottság elnöke volt az elsőrendű vádlott, de az eljárás középpontjában a nemzetőrség tevékenysége állt. Mindkét, a perben halálra ítélt és kivégzett vádlott nemzetőr volt (Fáy Ferenc a nemzetőrség parancsnoka). Ítéletük azért aránytalanul súlyos, mert Nagytétényben sem a nemzetőrség, sem mások nem követtek el olyan súlyú vagy jellegű cselekményeket, amelyek alapul szolgálhattak volna a halálos ítéletekhez. A település területén nem zajlott fegyveres harc, és más, súlyos következményekkel járó erőszakos cselekmény sem történt. A nemzetőrség – amely előbb alakult meg, mint annak országos, központi parancsnoksága – mindvégig együttműködött a helyi rendőrséggel és a honvédséggel, október 29-től együtt teljesítettek szolgálatot. A szervezet feladata a közrend fenntartása volt, amit eredményesen látott el: megakadályozta fegyverek és lőszerek széthordását, és elejét vette a személyes leszámolásoknak is. A büntetőeljárás során a vádak folyamatosan súlyosbodtak és szaporodtak. Különösen ez utóbbi körülmény tette lehetővé, hogy Fáyt és Zrínyit életfogytiglani börtönbüntetésre ítéljék első-, majd halálra másodfokon. Külön bűncselekménynek – államrend elleni szervezkedés vezetésének – tekintették a nemzetőrség vezetését, illetve az abban való tagságot, és különféle köztörvényes cselekményeknek (személyes szabadság megsértése, rablás stb.) azt, amit nemzetőrként követtek el: ávósok előállítását és kihallgatását, a nemzetőrség felszerelését stb. A Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa egyik halálra ítélt vádlottat sem ajánlotta kegyelemre, így rajtuk az ítéletet már másnap végrehajtották.
1957.
05. 15.
— 1957.
06. 29.
Vizsgálati szakasz
Gyanúsított
Főkihallgató
Nyomozó szerv
Takács Mihály
Nyomozati
cselekmények
Appel Jakab rny. főhadnagy
BRFK XXII. Kerületi Kapitányság
Társak
1957.
06. 07.
— 1957.
07. 16.
Ügyészségi szakasz
Gyanúsított
Ügyész
Ügyészség
Takács Mihály
Intézkedések
dr. Rónai Róbert
dr. Götz János
Budapest Főváros Ügyészsége
Vádiratban
foglalt vád
Társak
1957.
08. 06.
— 1958.
03. 13.
Bírósági szakasz
Elsőfokú eljárás
1957. 08. 06. — 1957. 09. 05.
Perszám
Eljáró bíróság
Tárgyalás módja
Helyszíne
Tárgyalási napok
Nb.VIII.2999/1957
Budapesti Fővárosi Bíróság népbírósági tanácsa
nyilvános
Budapest
1957.08.06. , 08.07. , 08.08. , 08.09. , 08.10. , 08.12. , 08.13. , 08.14. , 08.21. , 08.22. , 08.24. , 08.26. , 08.27. , 09.05.
Vádlottak
Bírói tanács
A tárgyaláson eljáró ügyész
XII.
Takács Mihály
Zalai Miklós
tanácsvezető bíró
dr. Rónai Róbert
Társak
Sánta Istvánné
népbíró
Kenderesy Károly
népbíró
Ítélet
Száma: Nb.VIII.2999/1957/5
Kihirdetés helye: Budapest
Időpontja: 1957. 09. 05.
Vádlottak
Főbüntetés
Vagyoni mellékbüntetés
Vádak
Az ítélet jogerős?
XII.
Takács Mihály
1 év börtön
nem
ítéletben foglalt
nem
Társak
Másodfokú eljárás
1958. 03. 10. — 1958. 03. 13.
Perszám
Eljáró bíróság
Tárgyalás módja
Helyszíne
Tárgyalási napok
Nbf.III.5272/1957
Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa
zárt
Budapest
1958.03.10. , 03.11. , 03.13.
Vádlottak
Bírói tanács
A tárgyaláson eljáró ügyész
XII.
Takács Mihály
dr. Cieslár Viktor
tanácsvezető bíró
dr. Radó Ilona
Társak
Masszi Lajos
népbíró
Keresztes Sándor
népbíró
Dudás János
népbíró
Schnierer Ferenc
népbíró
Ítélet
Száma: Nbf.III.5272/1957/19
Kihirdetés helye: Budapest
Időpontja: 1958. 03. 13.
Vádlottak
Főbüntetés
Vagyoni mellékbüntetés
Vádak
Az ítélet jogerős?
XII.
Takács Mihály
1 év börtön (felfüggesztve)
nem
ítéletben foglalt
igen
Társak