A per középpontjában a Csepel Művek Kossuth-díjas esztergályosa, Bordás András október 26-i megölése állt. Csepelen aznap felkelők elfoglalták a rendőrkapitányságot, és széthordták a fegyvereket. Nincs nyoma, hogy ebben a vádlottak részt vettek volna, ám az eseményt követően csatlakoztak egy fegyveresekből álló csoporthoz, amely a csepeli tanácselnök, Kalamár József – információik szerint a kerület központjában található református templomban bujkáló – lányát kereste. Amikor a fegyveresek a templom közelében észrevették, hogy Bordás András menekülni kezd előlük, üldözőbe vették, és Nagy József agyonlőtte. Miután értesültek arról, hogy a Gubacsi hídon ávósok kísérelnek meg bejutni Csepelre, a helyszínre mentek, hogy felvegyék velük a harcot, ám amikor a túlpartról tüzelni kezdtek rájuk, szétfutottak. A peres iratokban semmi nyoma annak, hogy a vádlottak más, terhükre róható cselekményt is elkövettek volna.
Az ügyben a vizsgálatot a politikai nyomozó főosztály folytatta le. A nyomozati szakban még három gyanúsított volt, de az ügyészség a tárgyalás előtt elállt Molnár József bíróság elé állításától. Az első fokon gyorsított eljárásban ítélkező bíróság Farkas Imrét államrend elleni szervezkedés vezetésében, Nagy Józsefet abban való részvételben találta bűnösnek, s halálra ítélte őket. A minősítés (amely a jogerős ítéletbe is belekerült) hamis és iratellenes volt, hiszen a vádlottak alig néhány órát töltöttek együtt egy alkalmi csoporttal, amelynek tagjait nem is ismerték. A megtorláskor érvényes iránymutatás szerint tehát nem szervezkedés, hanem az enyhébb elbírálás alá eső mozgalom résztvevői voltak. Farkast az alapján tekintették a fegyveresek vezetőjének, hogy ő mutatta az utat a református templomhoz, a Gubacsi hídnál pedig ő osztotta kétfelé az embereket. Másfelől az első fokon eljáró bíróság Bordás András – amint a periratokból is kitűnik – véletlen megölését előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosságként értékelte, és ez alapján szabta ki a halálbüntetést, miközben a perben nem sikerült bizonyítani, hogy Nagy célzott lövést adott le, azt azonban igen, hogy Farkas igyekezett a fegyverhasználatot megakadályozni.
A Legfelsőbb Bíróság elnöke a vádlottak fellebbezését követően az ügyet népbírósági hatáskörbe vonta. A Borbély János vezette tanács megváltoztatta a Bordás András elleni cselekmény jogi minősítését. Eszerint mindkét vádlottnál hiányzott az előre megfontolt szándék, ezért Nagy József büntetését húszévi, Farkas Imréét pedig életfogytiglani börtönre enyhítették. Miután azonban az ítélet jogerőre emelkedett, a legfőbb ügyész törvényességi óvást nyújtott be, a Legfelsőbb Bíróság népbírósági elnökségi tanácsa pedig visszaállította az elsőfokú ítéleteket. |