| Mindszenty László péri plébánost a jelek szerint neve és hivatása juttatta bíróság elé. Noha semmilyen kapcsolata nem volt a Pehmről Mindszentyre magyarosított bíborossal, a győri politikai rendőrség számára csábító lehetett a „katolikus reakciót” szimbolizáló név.
A Győrhöz közeli Pér községben az 1956-os forradalom békésen ment végbe. Amikor október 26-án Győrből hazatérők tüntetést kezdeményeztek, és leverték a pártház épületéről a táblát, illetve beverték a téeszelnök ablakát, a községi rendőr vezetése alatt azonnal polgárőrséget szerveztek a rend fenntartása érdekében. A nemzeti tanácsot is csak október 28-án, a járási tanács utasítására, a helyi népfrontbizottság közreműködésével állították fel. Mindszenty egyaránt lojális volt a régi és az új vezetőkhöz, meggyőződése volt, hogy a politika nem a templomba való. Támogatásáról biztosította a tanácselnököt és a párttitkárt, szükség esetére védelmet ígért nekik, a nemzeti tanács választott tagjaként a község békéjének megőrzésén dolgozott. Tevékenységét az ügyében eljáró bíróságok mégis államrend elleni szervezkedésben tevékeny részvételnek tekintették.
Emellett Mindszentyt és a házvezetőnőjét bűnösnek találták fegyverrejtegetésben, miután az 1957. július 17-én megtartott házkutatás során a szekrényből előkerült egy pisztoly. Az eljárásban nem sikerült felderíteni, milyen úton került a fegyver Mindszentyhez, noha azzal kapcsolatban már július 20-án kihallgatták annak birtokosát, egy, a forradalom után leszerelt rendőrt. Az ő vallomása szerint a pisztolynak november 4-e után a rendőrkapitányságon veszett nyoma. Ez alapján feltételezhető, hogy a házkutatást folytató közegek rejtették el Mindszenty lakásán, ezért „nem sikerült feltárni”, hogyan került hozzá, és ezért kerültek a fegyverről és annak „megtalálásáról” abszurd, hihetetlen történetek a jegyzőkönyvekbe. Mindszenty, aki a házkutatáskor a fegyver megtalálása után is, majd első kihallgatásain tagadta, hogy tudott volna annak ottlétéről, később arról beszélt, hogy október 29-én emlékbe kapta egy általa alig ismert (novemberben leszerelt) katonatiszttől. Elásta a pajtában, ahonnan csak június elején vette elő, amikor Pérről Répceszemerére helyezték. Eszerint elásva elrejtette, amikor nem kellett volna, és a szekrényben tartotta, amikor statárium volt érvényben a fegyverrejtegetésre.
Azon körülmény, hogy a fegyver megtalálása után nem állították rögtönítélő bíróság elé, azt valószínűsíti, hogy a győri politikai rendőrség nagyszabású pert akart kreálni a „katolikus reakció” ellen, abban kívánták felhasználni a halálos ítélettel fenyegetett plébánost. Erre mutat, hogy ügyvédje lebeszélte a fellebbezésről az első fokon csupán öt év börtönre ítélt pertársát. A nagy per elmaradt, de Mindszenty első fokon megkapta a halálos ítéletet. A másodfokú bíróság arra hivatkozással, hogy a plébános októberben védelmet ígért a tanácselnöknek, büntetését életfogytiglani börtönre enyhítette. |