Logo
Keresés
Keresés
Navigáció
Vádlottak: 1279 / 1734
Rudas András
Életrajz
1918. 03. 23. Hort
Foglalkozása a peres iratok szerint: kovács
Bóna Zsigmond és társai pere
A per
A pomázi Bóna Zsigmondot 1957. január 5-én vették őrizetbe, miután lakásán egy pisztolyt és lőszereket találtak. A pomázi nemzetőrparancsnok ügyét később összekapcsolták azokkal, akik ellen a község melletti Majdánpolje hegyen elásott nagyobb mennyiségű fegyver miatt indítottak eljárást. A forradalom idején Pomázon semmiféle erőszakos cselekmény nem történt. Ellenkezőleg, a településen alakult nemzetőrség több alkalommal megakadályozta, hogy idegenek fellépjenek az ott lakókkal szemben. Ezt a nyomozás során kihallgatott rendőrtiszt és a tanácselnök igazolta. A nemzetőrséget november 19-én lefegyverezték, de az egy hónapon keresztül polgárőrségként tovább működött, több géppuska, golyószóró és kézigránát maradt a birtokukban. Ezeket Bóna Rudas Andrással, Héder Gézával, Katona Sándorral és Szutter Jánossal együtt előbb a sportotthonban rejtette el, majd a csoport december 10. körül egy éjjel elásta a tárgyakat a Majdánpolje hegyen. A fegyvereket 1957. január 23-án bejelentés alapján találta meg a rendőrség. Bóna társait még aznap (Hédert 25-én) letartóztatták. A statáriális tárgyalást 1957. február 11–12-én tartotta Budapest Helyőrség Katonai Bíróságának Pinczés István hadbíró főhadnagy vezette rögtönítélő tanácsa. Mindegyik védő tiltakozott az ügy statáriális eljárásra utalása ellen, arra való hivatkozással, hogy nem történt tetten érés, és a vádlottakat nem közvetlenül letartóztatásuk után állították bíróság elé. Ezt az érvelést a Pinczés István vezette tanács elutasította, és fegyver-, valamint lőszerrejtegetés címén mind az öt volt nemzetőrt halálra ítélte. A csupán feljelentési kötelezettség elmulasztásával vádolt hatodrendű vádlottat, Vadász Jánost, aki nem volt nemzetőr, de a fegyverek elrejtésekor a teherautót vezette, felmentették. Sem Bóna Zsigmondot, sem Katona Sándort nem javasolták kegyelemre, így őket még az ítélethozatal napján kivégezték. A többiek büntetését az Elnöki Tanács február 26-án életfogytig tartó börtönre változtatta
1957.
01. 17.
— 1957.
02. 09.
Vizsgálati szakasz
Gyanúsított
Főkihallgató
Nyomozó szerv
Rudas András
Nyomozati
cselekmények
Borbély Mihály rny. főhadnagy
BRFK Politikai Nyomozó Főosztály Vizsgálati Osztály
Társak
1957.
02. 11.
Ügyészségi szakasz
Gyanúsított
Ügyész
Ügyészség
Rudas András
Intézkedések
Zámbó Gyula őrnagy
Budapesti Helyőrségi Katonai Ügyészség
Vádiratban
foglalt vád
Társak
1957.
02. 11.
— 1957.
02. 12.
Bírósági szakasz
Egyfokú eljárás
1957. 02. 11. — 1957. 02. 12.
Perszám
Eljáró bíróság
Tárgyalás módja
Helyszíne
Tárgyalási napok
B.2083/1957
Budapesti Helyőrség Katonai Bírósága mint rögtönítélő bíróság
nyilvános
Budapest
1957.02.11. , 02.12.
Vádlottak
Bírói tanács
A tárgyaláson eljáró ügyész
II.
Rudas András
Pinczés István hb. főhadnagy
tanácsvezető bíró
Pálfi Zoltán százados
Társak
Farkas Benő őrnagy
katonai ülnök
Kiszel Sándor százados
katonai ülnök
Ítélet
Száma: B.2083/1957
Kihirdetés helye: Budapest
Időpontja: 1957. 02. 12.
Vádlottak
Főbüntetés
Vagyoni mellékbüntetés
Vádak
Az ítélet jogerős?
II.
Rudas András
halál
ítéletben foglalt
igen
Társak
Kegyelmi tanácskozás
Elítélt
A bírói tanácsból alakult kegyelmi tanács
Rudas András
kegyelmi kérvényét a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsához felterjesztette
Kegyelmi kérvény
Elítélt
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa
Rudas András
büntetését kegyelemből életfogytig tartó börtönre változtatta