Perek

Vádlottak: 1255 / 1734

1903. 06. 04. Homonna

Foglalkozása a peres iratok szerint: segédpincér

A Nagy-budapesti Központi Munkástanács 48 órás sztrájkfelhívásának és az 1956. december 8-i salgótarjáni vérengzésnek a hírére Egerben december 10-én tüntetők gyülekeztek az első világháborús emlékműnél. Többségük nő volt. Másnap délután ugyanott újabb tüntetés kezdődött: a tömeg szovjetellenes jelszavakat skandált, kommunista jelképeket – többek között szovjet zászlót és vörös csillagot – zúzott össze, és az országos sztrájkot éltette. A börtön előtt a foglyok szabadon bocsátását követelték, majd a nyomdában röplapokat nyomtattak. A sokaságot egy karhatalmi szakasz élén egy rendőr százados próbálta feloszlatni, ám miután emberei cserben hagyták, a tömeg súlyosan bántalmazta. Az éppen a városba érkező Gyurkó Lajos vezérőrnagy a történtek hírére a tömegbe lövetett, aminek következtében ketten meghaltak. Gyurkó a másnapi tüntetést is fegyverrel verte szét, akkor hatan vesztették életüket. Egerben a sortüzek általános rettegést keltettek, de néhány fiatal épp ezek miatt határozta el magát az ellenállásra. December 17-én néhány fiatal, aki a forradalom idején nemzetőr volt, Csák Gábor, Bartók Miklós és Nyúl Mihály létrehozta a Bolsevizmus Elleni Harci Csoportot (BEHCS). Fedőneveket tartalmazó tagsági könyveket készítettek, és elővették november 4-e után elrejtett fegyvereiket. A nyomozás eredményei szerint beszervezési próbálkozásaik többsége kudarccal végződött, és noha állítólag öt egri kommunista funkcionárius ellen is merényletet terveztek, ezek végrehajtását meg sem kísérelték. 1958 tavaszán a szervezet anélkül oszlott fel, hogy tagjai annak létrehozásán túl bármit is tettek volna. Az elsőfokú bíróság három vádlottat, Csák Gábort, Bartók Miklóst és Nyúl Mihályt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt. (Nyúl Mihály büntetését másodfokon tizenöt évre enyhítették.) Az ügyész végindítványában halálbüntetést kért rájuk, de a hadbírók arra hivatkozva, hogy a vádlottak és a szervezetük is „primitív” szinten állt, nem látták szükségesnek a legsúlyosabb büntetés kiszabását.