Logo
Keresés
Keresés
Navigáció
Vádlottak: 227 / 1734
Császár László
Életrajz
1928. 01. 18. Ózd
Foglalkozása a peres iratok szerint: géplakatos
Török István és társai pere (Miskolc)
A per
Kanyó Bertalant 1956. november 23-án helyezték előzetes letartóztatásba. A vádak szerint 1956. október 29-én, Ózdon az ő ütése okozta Horning Ferenc ügyészségi nyomozó halálát. Kanyó a rendőrségi vizsgálat során elismerte, hogy részt vett Horning Ferenc megölésében (a nála lévő fokossal kétszer fejbe ütötte), de tettére nem tudott magyarázatot adni. Beismerését fenntartotta az ügyészségi kihallgatáson is, a bíróságon azonban visszavonta. Kanyó az ózdi nemzetőrparancsnok, Török István elleni eljárás harmadrendű vádlottja lett. A megyei bíróság Ózdon tartotta a tárgyalást. Kanyó arra hivatkozott, hogy a rendőrségen kényszer hatása alatt vallott, illetve írta alá az elé tett vallomást, a rendőrök ráadásul félreértették, amit mondott, ezért vették rosszul jegyzőkönyvbe. A bíróságon elismerte, hogy ott volt a tömegben, amely agyonverte az ügyészségi nyomozót, valamint azt is, hogy megütötte, de tagadta, hogy ezzel ő okozta volna a halálát. A bíróság nem fogadta el a beismerő vallomás visszavonását, és az eredeti vallomás alapján bizonyítottnak tekintette a vádat. A Szabó Márton által vezetett tanács 1957. február 27-én hozott ítéletében az elsőrendű vádlottat, Török Istvánt büntethetőséget kizáró ok miatt felmentette, később új eljárást kezdeményeztek ellene. Kanyót szándékos emberölés és izgatás vádjával tizenkét év börtönre ítélték. Az ellentmondó tanúvallomások és az orvosszakértői vélemény ellenére a bíróság tényként fogadta el, hogy Horning halálát Kanyó Bertalan okozta a fokosával. Pedig a szakértői vélemény megállapította, hogy a nyomozó halálát a több sérülés miatti sokkhatás okozta, amelyek közül önmagában csak egy zsebkésszerű tárggyal ejtett lehetett halálos A többi vádlott három és kilenc év közötti börtönbüntetést kapott, hármuk ügyét elkülönítették. A Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa 1957. április 20-án Kanyó tettét a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló cselekménynek és gyilkosságnak minősítette, amiért halálra ítélte. Kegyelemre senki sem ajánlotta. Egy héttel később, Miskolcon végezték ki.
1956.
12. 03.
— 1957.
01. 23.
Vizsgálati szakasz
Gyanúsított
Főkihallgató
Nyomozó szerv
Császár László
Nyomozati
cselekmények
dr. Bodor Endre r. százados
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei RFK
Társak
1957.
02. 09.
— 1957.
02. 11.
Ügyészségi szakasz
Gyanúsított
Ügyész
Ügyészség
Császár László
Intézkedések
dr. Király Levente
dr. Tóth Lajos
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyészség
Vádiratban
foglalt vád
Társak
1957.
02. 13.
— 1957.
02. 27.
Bírósági szakasz
Elsőfokú eljárás
1957. 02. 13. — 1957. 02. 27.
Perszám
Eljáró bíróság
Tárgyalás módja
Helyszíne
Tárgyalási napok
B.182/1957
Miskolci Megyei Bíróság különtanácsa
nyilvános
Miskolc
1957.02.13. , 02.14. , 02.15. , 02.18. , 02.19. , 02.20. , 02.23. , 02.25. , 02.27.
Vádlottak
Bírói tanács
A tárgyaláson eljáró ügyész
VII.
Császár László
dr. Szabó Márton
tanácsvezető bíró
dr. Király Levente
Társak
Vas István
népi ülnök
Szente János
népi ülnök
Ítélet
Száma: B.182/1957
Kihirdetés helye: Miskolc
Időpontja: 1957. 02. 27.
Vádlottak
Főbüntetés
Vagyoni mellékbüntetés
Vádak
Az ítélet jogerős?
Társak
Másodfokú eljárás
1957. 04. 18. — 1957. 04. 20.
Perszám
Eljáró bíróság
Tárgyalás módja
Helyszíne
Tárgyalási napok
Nbf.II.5002/1957
Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa
nyilvános
Budapest
1957.04.18. , 04.20.
Vádlottak
Bírói tanács
A tárgyaláson eljáró ügyész
Társak
dr. Vida Ferenc
tanácsvezető bíró
Thury Zoltán
Masszi Lajos
népi ülnök
Bíró Mihály
népi ülnök
Rudas Ernő
népi ülnök
Lakatos Péterné
népi ülnök
Ítélet
Száma: Nbf.II.5002/1957
Kihirdetés helye: Budapest
Időpontja: 1957. 04. 20.
Vádlottak
Főbüntetés
Vagyoni mellékbüntetés
Vádak
Az ítélet jogerős?
Társak